Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XXI. kötet (Budapest, 1929)

Magánjogi Döntvénytár. A kir. Kúria i Az alperes felülvizsgálati kérelme folytán a fellebbezési anóság ítéletét részben megváltoztatja akként, bogy : a peresfelek házasságát a H T. KO. §. a) pontjában meghatározott bontó ok alapján a felperes hibájából is felbontja s az idézett törvény 85. §. II. bekezdése értelmében a felperest is vétkesnek nyilvánítja; az ítéletnek az 1919. évi február hó 21-én a magyar­óvári közjegyző élőit (ii). ü. sz. alatt kötött szerződés hatálytalanításáról, valamint a per- és fellebbezési eljárási költségek viseléséről rendelkező részét megváltoztatva, a felperest a jelzett szerződés hatálytalanítására irányuló keresetével elutasítja. Indokok: A fellebbezési bíróság ítéletében foglalt tény­állás szerint a házassági vagyonjogból származóan kereset vagy viszonkereset előterjesztve nem lelt, ellenben a felperes előter­jesztett kérelme alapján az 1919. február 21-én kelt közjegyzői okiratba foglalt ((házassági szerződés))-nek az a része, amely sze­rint a felperes az olt megjelölt ingatlanok tulajdonának és birto­kának 7a részét az alperesnek juttatta, a II. T. 89. §-a alap­ján hatálytalannak mondatott ki. Az alperes ezt a rendelkezést anyagi jogszabálysértés alap­ján támadta meg. Ez a támadás alapos. A keresetlevélhez becsatolva levő B) alatti közjegyzői okirat címzése ((házassági szerződés)) és tartalma szerint a peresfelek mint jegyesek, házasságra lépés esetében teljes vagyonközösségei léiesílellek. Ezenfelül az okirat halálesetre szóló rendelkezést is tartal­maz, amely szerint a szerződő felek egymást kölcsönösen végren­deleti örökösöknek nevezték és a leszármazókat a köteles részre szólították. Való, hogy a szerződés szerint a felperes az olt megjelölt ingatlanainak \ 2 részéi a ((teljes vagyonközösség)) folyományában az alperesre ruházta, azonban a vagyonközösség! szerződés cél­jánál fogva külön szerződési faj (sui generis) lévén, ez kizárja, hogy a vagyonközösségi szerződés tartalmából egy rész kiszakít­tassék és a H. T. 89. §. alá eső ajándékozásként bíráltassék el; de az adott esetben ez azért sem lehetséges, mert a perbeli ada­tok szerint az alperes elő is adta, hogy a saját különvagyonát szintén bevitte a vagyonközösségbe és a házasság fennállása alatt szerzett ingatlanok is a peres felek javára lettek bekebelezve. Ezen felül a felperes keresetleveléből kitetszően még ingó vagyonra vonatkozó közösség is jelentkezik. Mindezekből okszerűen következik, hogy a fellebbezési bíró­ság a ((teljes vagyonközösséget)) létesítő házassági szerződésre vonatkozó s a bírói gyakorlat által kifejlesztett jogszabályokat sér­tette meg akkor, amidőn a házassági vagyonjogi viszonyokra vo­natkozó egységes kérelem hiányában a felperesi kérelmet érdemi vizsgálat alá véve, a szerződési részi önálló ajándékozás jogcímén

Next

/
Oldalképek
Tartalom