Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XXI. kötet (Budapest, 1929)

Magá)ijo<ji Döntvénytár. bírálta el és a H. T. 89. $-a alapján, kizárólag a vagyonátruházásra vonatkozó részében, hatálytalannak nyilvánította, minélfogva a fellebbezési bíróság ítéletének vonatkozó rendelkezését megváltoztatni s a felperest erre irányuló keresetével elutasítani kellett. = HT. 89. §-ának alkalmazásáról: Mjogi Dtár XX. 85., PHT. 420. 25. Ha a házassági bontóperben az alperes viszontkeresetet támaszt és a felperes keresetétől eláll, a volt felperest az elállás után megilleti a jog, hogy a viszontkeresettél szemben a H. T. 85. §. III. bek. alapján a másik fél vétkessé nyilvánítását kérhesse. (Kúria 1927. ápr. 27. P. III. 4838/1926. sz.) = V. ö. Mjogi Dtár XVIII. 80., Perj. Dtár VIII. 46. sz. L. a vitakérdés tüzetes kifejtését, Tóth György: «A viszontvétkesség kérdése anyagi jogi megvilágításban;), Magyar Jogi Szemle 1928. 64. I.; ugyanő M. J. Szemle 1927. 28H. I., Polgári Törvénykezés Tára 1927. 07., 84., 403., 427. sz. eset; Magánjog Iára 1927. 27., 28., 49. sz. eset. Másfelől Ballá Ignác : "Felperesi viszontvétkesség házassági bontóperben'), Polgári Jog 4927. 407. I. A gyakorlat összeállí'ását I. Glacksthal-Huppert-Varannai: Az 4927. év magánjogi és hitel jogi bírói gyakorlata, 43. I. 26. A tanácsköztársaság szerve előtt közös megegyezéssel történt felbontás, mint mindkét jel részéről a házasság erkölcsi tartalma és jellegével ellentétes magatartás mellett is a házassági életközösség jogos ok nélküli megszakítása és a jogosulatlan távollét folytán a házastársi kötelesség szándékos és súlyos megsértés joggal róható az elhagyó fél terhére. (Kúria 1927. nov. 30. P. III. 7301 1924. sz.) Indokok: Annak előrebocsátásával, hogy a felperesnek a vétkesség kérdésében használt felülvizsgálati kérelme következtében a házasság egységénél fogva a házasság felbontásában való vétkesség kérdése mindkét házastársra nézve felülvizsgálandó volt, — a kir. Kúria mindenekelőtt nem vitás tényként azt emeli ki, hogy az életközösség a felek között 1919 február 15-ikén akként szakadt meg, hogy a felperes gyermekével a közös lakásból távozva, az alperest elhagyta; valamint az sem vitás a felek közt, hogy ezt követőleg 1919 június 14-én a tanácsköztársaság szerve előtt a felek közös megegyezéssel házasságukat felbontották, azonban az 5166/1919. M. E. számú rendelet 1. §-a Magánjogi Döntvénytár. XXI. 3