Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XXI. kötet (Budapest, 1929)

Magánjogi Döntvénytár. minisztérium nem tekintették azt oly súlyosan nemzetellenes eljárásnak, hogy szükségesnek tartották volna e miatt az alperest fegyelmi úton súlyosan megbélyegzően elítélni. Kitűnik ez abból, hogy az alperest feddésre ítélték és hogy az alperesnek az egyetem kötelékéből való elbocsátása nyugdíjaztatásával történt. Az alperes tehát, amint ez az 59. alszámnál lévő miniszteri rendeletek tartalmából is kitűnik, az egyetemi tanári rangjának megfelelő címezést is megtartotta. Mindezért a peres felek életviszonyaihoz tartozó társadalmi állásukban az alperes helyzete nem romlott annyira, hogy e miatt az alperessel való együttélés a felperesre nézve lehetetlenné vált. Erre mutat az is, hogy maga a felperes az alperes nevének a viseléséhez ragaszkodik és a név viseléséhez való jogának megítélését ismételten kérte. Ezekből következik, hogy az alperesnek a fegyelmi ítéletben megállapított magatartása és annak az egyetem kötelékéből nyugdíjaztatás útján való elbocsátása bontóok megállapítására nem alkalmas. E mellett a jogi álláspont mellett az alperesnek ezzel a bontóokul felhozott magatartásával kapcsolatban érvényesített más panaszai tárgytalanokká váltak. Ezekkel ezért a kir. Kúria nem is foglalkozik. Önálló bontóokul hozta fel a felperes, hogy az alperes őróla és gyermekéről nem gondoskodott. Megtámadta a fellebbezési bíróság ítéletét a felperes azért, mert az alperesnek ezt a magatartását ez a bíróság bontóokul nem fogadta el. Ez a panasz alaptalan. A felperes ugyanis nem élt fellebbezéssel az elsőbíróság ítélete ellen a miatt, hogy az alperesnek említett magatartását nem állapította meg bontóokul. Ezzel a felperes az elsőbíróságnak eljárásában megnyugodott és a gondoskodás elmulasztására fektetett keresetét elejtette. Ennek a tárgyalására a fellebbezési bíróság ki se terjeszkedett, mert a H. T. rendszeréből folyik, hogy a bíróság hivatalból bontóokokat nem állapíthat meg és így a Pp. 677. §-ának az a rendelkezése, hogy az ügy a fellebbezési eljárásban a kérelem és ellenkérelem korlátaira való tekintet nélkül tárgyalandó, csak az érvényesített és fenntartott bontóokokra vonatkozik. Jogszabály sérelme nélkül történt ezért, hogy a fellebbezési bíróság a gondoskodás elmulasztását bontóokul nem fogadta el. Az alperes lerhére ezeken kívül más oly cselekedetet, ami önálló bontóok megállapítására szolgálhatna, a felperes nem érvényesített, illetve nem tartott fenn. Az alperes ellen az együttélés alatt tanúsított magaviselete címén érvényesített bontóokot a felperes maga is csak mint támogató okot vette keresetbe.