Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XXI. kötet (Budapest, 1929)

Magánjogi Döntvénytár. ügylet érvényesen létrejöjjön, nem szükséges, hogy a szerződésben a tulajdonjog bekebelezésére vonatkozó engedély is bennfoglaltassák. Ingatlanok élők közti elajándékozásához is elegendő, ha az ajándékozási szerződés, mint ingatlant elidegenítő ügylet érvényesen létrejött. Ingatlant elidegenítő ügylet érvényéhez pedig nem kívántatik a bekebelezési engedély s ennek hiányában a szerző fél az érvényesen létrejött ügylet alapján követelheti a bekebelezésre alkalmas okirat kiállítását. Abból, hogy P. E. tanú vallomása szerint G. S. a szerződéshez négy tanú alkalmazását követelte s hogy a szerződésen levő záradék szerint két tanú ismerte az okirat tartalmát, szintén nem vonható még következtetés arra, hogy a felek akarata halálesetre szóló ajándékozás létesítésére irányult, mert nincs adat arra, hogy négy tanú alkalmazása és az okirat említett kitétele azért történt volna, hogy a halálesetre szóló ajándékozás alaki kellékei megtartassanak. A halálesetre szóló ajándékozás megállapítására nem nyújt •alapot a fellebbezési bíróság helyes okfejtése szerint az a tény sem, hogy az 1922. évi február hó 6-án felvett hagyatéki tárgyaláson az első és harmadrendű alperesek azt a nyilatkozatot tették, hogy «a végrendeleti forma betartásával)) tett intézkedéshez ragaszkodnak. Nem minősíthető a szerződés halálesetre szóló ajándékozásnak arra való tekintetlel sem, hogy az ajándékozó G. S. a szerződésben halál esetére a megajándékozottakkal szemben leányai és felesége javára fejenként 20,000 K kifizetését, továbbá a felesége javára bizonyos ingatlan haszonélvezetét és meghatározott termények, kiszolgáltatását kötötte ki. Abból a szempontból ugyanis, hogy a szerződés élők közötti, avagy pedig halálesetre szóló ajándékozásnak minősíttessék-e, az az irányadó, hogy a megajándékozottak a nekik szánt juttatást az ajándékozó életében vagy csak halálával kapják-e meg, ellenben egészen közömbös az, hogy a vagyoni juttatás fejében a megajándékozottak részéről elvállalt szolgáltatások ideje az örökhagyó halálának idejétől tétetett függővé. Nem meríthetnek a felperesek érvet a mellett, hogy halálesetre szóló ajándékozás jött létre, a szerződés 7. pontjából sem, mert az a körülmény, hogy a megajándékozott a neki juttatott vagyon fejében lemond az ajándékozó halála esetére őt illető mindennemű öröklési jogáról, az ajándékozást halálesetre szólóvá egyáltalán nem teszi. Nem lehet az ajándékozónak halálesetre szóló ajándékozásra irányuló akaratára következtetni. Dr. Sz. J. tanú ama vallomásá-