Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XXI. kötet (Budapest, 1929)

134 Magánjogi Döntvénytár. Abból, hogy a ff) alatt csatolt szerződésben az ajándékozó minden további megjelölés nélkül az ((átadom*, ((ajándékozom)) kitételeket használja, arra vonható következtetés, hogy élők közötti ajándékozás jött létre, hacsak a szerződésnek tartalma s az eset körülményei nem nyújtanak alapot annak megállapítására, hogy az ajándékozás halálesetre szólt. Az kétségtelen, hogy amidőn az ajándékozó G. S. a ff) szerződésben az összes meglevő ingóinak elajándékozása tárgyában rendelkezvén, az 5. pont végén a halála óráján bárhol található összes készpénzét is három fiának ajándékozta, ezzel halálesetre szóló intézkedést tett. Egyéb ingók és az ingatlanok elajándékozására vonatkozó részeiben azonban a ff) alatti szerződést a kir. Kúria sem minősítette halálesetre szóló ajándékozásnak. A felülvizsgálati kérelemben felhozott az a körülmény, hogy az ajándékozó G. S. nemcsak a fiainak ajándékozott ingatlanokra, hanem a nekik ajándékba adott ingókra is fenntartotta holtigtartó haszonélvezeti jogát, nem állja útját annak, hogy a szerződés az ingókra vonatkozó részében élők közti ajándékozásnak tekinthessék. Élők közti ügylettel lehet ugyanis ajándékozni a haszonélvezeti jog fenntartásával nemcsak ingatlanokat, hanem ingókat is. Ily esetben az ingókra vonatkozólag a tulajdon átruházása teljesedésbe megy a felek ama megegyezésével, hogy ezentúl az ajándék tárgyát tevő ingó a fenntartott haszonélvezet alapján a megajándékozott tulajdonaként marad az ajándékozó birtokában. A haszonélvezet fenntartása tehát nem akadálya a tulajdonjog átszállásának. S ha az elidegenítés akár az ingatlanok, akár az ingók tekintetében a haszonélvezet fenntartásával történt, a szerző fél már a szerződés megkötésével megszerzi a birtokot is (főbirlok), míg az átruházó fél a haszonélvezettel járó időleges birtokban (albirlok) marad. Ha tehát való is a felülvizsgálati kérelemben felhozott az a tény, hogy a szerződés tárgyát tevő ingatlanokat és ingókat tovább is az ajándékozó használta s a birtokban ő gazdálkodott élte végéig, ez még nem zárja ki az élők közötti ajándékozás fennforgását, mert az örökhagyó említett tényei éppen a haszonélvezet fenntartásának folyományai. A haszonélvezet fenntartására vonatkozó kikötés egyúttal annak bizonyítéka, hogy a felek akarata élők közti ajándékozásra irányult, mert halálesetre szóló ajándékozás esetében a haszonélvezet fenntartásának s különösen a haszonélvezet telekkönyvi biztosításának értelme nincs. Ahhoz, hogy ingatlanra vonatkozóan élők közti ajándékozási