Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XXI. kötet (Budapest, 1929)
110 Magánjogi Döntvénytár. végösszegnek s így a felülvizsgálati eljárásban irányadónak e& volt elfogadandó. Az alperes az ingókra és a jelzett 112,400 K pénzösszeg átadására vonatkozó ténymegállapítást azon az alapon támadja, hogy az alperes anyja az ingókra nézve és a perbeli összes tényállításokra tanuként kihallgatva nem lett és hogy a felperes vagyoni viszonyaira vonatkozó lehetőségeken felül az átadott pénzekről a felperesnek nyugtája nincs és másfelől az ingók vételéről a számlák az ő nevére leltek kiállítva. A fellebbezési bíróság a perbeli vonatkozó adatokat bő részletességgel bírói mérlegelése körébe vonta s erre vonatkozó indokolási kötelességének a Pp. 270. §. értelmében minden irányban eleget téve, a tényállást ügy az ingóságokra, mint az alperes által átvett összegekre nézve eljárási jogszabály megsértése nélkül állapította meg, amely erre való tekintettel a felülvizsgálati eljárásban irányadó. Ezek az ingóságok és pénzösszegek a fennebb meghatározott tisztességtelen és kéloldalúan erkölcstelen viszonyra való tekintettel jutván az alperes kezéhez, az állandó bírói gyakorlat értelmében e kétoldalú erkölcstelen viszonyra való tekintettel ingyenes n kapott értékek, az előbbi állapot helyreállításaként, visszaszolgáltalandók, mivel e nélkül az alperesre nézve a jogtalan gazdagodás állana be és a közerkölcsi érzést éppen az sértené, ha ezt a kéloldalúan erkölcstelen viszony folytán ingyenesen kapott értéket megtartaná. A fennebb kifejtett jogi álláspont szerint a peresfelek között fennforgott viszony mindkét félre nézve a jóerkölcsökbe ütköző viszony lévén, a 458. sz. elvi határozat értelmében az előbbi állapot állítandó helyre, amely esetben vitán felül átértékelésnek van helye. A fenti 112,400 K megtérítése tekintetében a. kir. Kúria az 1928: XII. l.-c. 12. §-ban foglalt rendelkezésekre tekintettel az alperes vagyoni viszonyai szempontjából figyelembe vette, hogy a kezéhez kapott pénz egy része a háború után aranyban meg volt és hogy ezen házat építtetett Sz-on és az általa végzett nagyobb vállalkozásokat pénzbelileg megalapozta, úgyhogy összes vagyonát 850-900 magyar papírkoronára tette. (1927. V. 19.) A felperesnek érdekében állott oly adatokat szolgáltatni, amelyekből az alperes nagyobb értékű vagyonára következtetés volna vonható, azonban erre a becsatolt (45) végrehajtási jegyzőkönyv adatai nem alkalmasak. Ezzel szemben a felperesasaját tulajdonát képező 12 hold 1315 négyzetöl szőltőjét a M. L. és özv. M. L.-né elleni kényszeregyességi eljárásban a hitelezők kielégítésére rendelkezésre bocsátotta és ezenkívül más vagyona vagy jövedelme nincs.
