Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XXI. kötet (Budapest, 1929)

Magánjogi Döntvénytár. 99 a további időre azonban a kir. Kúria a tartásdíj havi összegét a rendelkező rész értelmében felemeJendőnek találta, annál is inkább, mert alperes ily összegű tizelésre, saját eltartásának a veszélyeztetése nélkül képes is, miért is alperesnek a tartásdíj felemelési keresetnek egész elutasítására irányuló felülvizsgálati kérelme teljesen alaptalannak, ellenben felperesnek a tartásdíj összegének havi 500 P-re való felemelését célzó felülvizsgálati kérelme részben alaposnak jelentkezik. .A kir. Kúria által itt kifejtetlekre való tekintettel a felek többi felülvizsgálati panaszainak külön-külön való elbírálása feleslegessé vált. Helyes azonban a fellebbezési bíróságnak az a rendelkezése is, mellyel alperest a felperesnek az első, valamint a fellebbezési bíróság előtti eljárásban okozott perköltség megfizetésére kötelezte, még pedig azért, mert alperes lényegileg teljesen pervesztes, a tartásdíj mennyiségének a kérdése pedig a bíróság megállapításától függött és mert felperes tartásdíjának kezdetben 640 P, jelenleg pedig 500 P összegre való felemelését célzó kereseti kérelme tekintetében túlnyomó részben pernyertessé is lelt. Ennélfogva alperesnek idevonatkozó felülvizsgálati panasza is — a Pp. 425., 426. és 508. §-aiban foglalt rendelkezésekre való tekintettel — alaptalan. Alperes felülvizsgálati kérelme egyáltalában nem vezetett sikerre, a felperes felülvizsgálati kérelme pedig jelentékeny részében sikeres volt, miért is a kir. Kúria alperest, a Pp. 543. §. utolsó bekezdésében foglalt rendelkezéshez képest a Pp. 508. §-a alapján a felperes felülvizsgálati eljárási költségének a megtérítésére is kötelezte. = Ecyezségileg megállapított tartás felemelésére nézve I. Mj. Dtár IX. 203., XII. 183., XVI. 7Ü. 67. Az évtizedekig tartó ágyassági viszonyból származott gyermek a természetes szülök egyiittmunkálkodása folytán előállott szerzeményből az anyja jogán reá eső részt követelheti a természetes atyatoL (Kúria 1928. márc. 8. P. I. 7534/1926. sz.) Indokok: Nem vitás, hogy a felperesek anyja 30 éven át házasságon kívül együtt élt az elsőrendű alperessel és hogy a felperesek ebből az ágyassági viszonyból származtak. Az ágyassági viszonyból közszerzeményi igényt érvényesíteni nem lehet; a felperesek anyját tehát az alperessel folytatott együttélés alapján közszerzemény nem illette. A felperesek nem is az 7*