Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XXI. kötet (Budapest, 1929)

100 Magánjogi Döntvénytár. anyjuk közszerzeményét, hanem az anyjuk és az elsőrendű alperes által együtt szerzett vagyonból az anyjuk jogán reájuk eső részt követelik. Az a körülmény, hogy az ágyasság a jó erkölcsökbe ütközik (turpis causa), a kereseti követelés érvényesítését nem gátolja, mert ebből az okból csak az ágyasság létesítése és fenntartása érdekében kikötött szolgáltatás követelése van kizárva ; a felperesek anyja azonban a 30 évi együttélés alatt együtt dolgozott és így közösen szerezhetett is az elsőrendű alperessel; ilyen módon előállott közös szerzeményből az egyik szerzőtársra eső rész kiadása iránti követelés pedig nem ütközik a jó erkölcsökbe (nem esik a turpis causa fogalma alá), a felperesek tehát az anyjuk és az elsőrendű alperes együtlmunkálkodása folytán előállott szerzeményből az anyjuk jogán rájuk eső részt követelhetik az elsőrendű alperestől. A végből, hogy meg lehessen állapítani, mi volt a közös szerzemény és abból mennyi eshetett a felperesek anyjára, ismerni kell, hogy külön-külön milyen vagyona volt a felperesek anyjának és az elsőrendű alperesnek ; az együttélésük megkezdése idejében meddig és milyen terjedelemben használták a felperesek anyja által özvegyi jogon birtokolt ingatlanokat: mikor nősült G.János másodrendű alperes s mikor ment nőül H. Györgyhöz G. Róza harmadrendű alperes s a nevezettek mikor vették a felperesek anyja által özvegyi jogon használt ingatlanokat a birtokukba: mi volt a felperesek anyja által özvegyi jogon birtokolt ingatlanoknak az elsőrendű alperessel folytatolt együttélés alatti jövedelme és mire volt fordítva ; továbbá, hogy az elsőrendű alperes valóban örökölt-e az anyjától 640 koronát, mikor kapta azt kézhez és mire fordította, mi volt a vagyoni állapot a felperesek anvjának az elhalálozása idejében s mi történt az ekkor megvolt ingatlanokkal és ingóságokkal, kap(ak-e azokból a felperesek valamit, milyen címen, mikor és milyen ériékben ? Minthogy ezekre nézve a fellebbezési bíróság ítélete nem tartalmaz ténymegállapítást s e miatt a felperesek keresete el nem bírálható, a fellebbezési bíróság ítéletét a Pp. 543. §-a alapján fel kellett oldani s a fellebbezési bíróságot további eljárásra és újabb határozat hozatalára kellett utasítani. — A döntés konkrét alapgondolata ugyanaz, mint amely a közszerzeményben intézményszerüen megvalósult: az együttszerzésre való következtetés az eg\ Qttélésből. 68. A nemi érintkezés csak vélelem alapjául szolgál a H. T. 82. §-a szerinti megbocsátás mellett