Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XXI. kötet (Budapest, 1929)

Magánjogi Döntvénytár. 89 ugyanez a szakasz alapján mellőzve, tehát eljárási jogszabály panaszolt megsértése nélkül állapítván meg, ez a ténymegállapítás a Pp. 534. és 543. §. alapján a felülvizsgálati eljárásban is irányadó. Kiemeli a kir. Kúria, hogy a fellebbezési bíróság helyesen mellőzte a további bizonyító eljárást, különösen arra a tényre, hogy a felperes ellen fenti cselekményéért csendőri nyomozás folyt-e, vagy sem, mert a polgári bíróság függetlenül attól, hogy felperesnek kétségtelenül jogellenes ténye miatt tettek-e alperesek esetleg sikkasztás bűnlelte miatt eljárást folyamatba, önálló jogkörben elbírálhatta, hogy felperes fenti cselekménye a szolgálati jogviszonyban irányadó anyagjogi jogszabályok értelmében a jogviszony azonnali megszüntetésére jogos okul szolgál-e ? A kir. Kúria, felperes fenti tényében a szolgálatadó bizalmával való súlyos visszaélés, hűtlen eljárás fogalmát kimerítve látván, felperesnek 1926. évi április hó 1-én történt azonnal való elbocsájtását megokoltnak fogadta el ; következésképpen felperesnek a felmondási és végkielégítési igényeket tárgyazó keresetét a fellebbezési bíróság álláspontjával összhangban szintén elutasította. Felperes felülvizsgálati panaszával szemben még hangsúlyozza a kir. Kúria, hogy felperes hűtlen eljárásának fenti következményét nem szüntette meg az a tény, hogy alperesek felperesnek kilépése napját követő napon kedvező elhelyezhetését célozva, jó szolgálati bizonyítványt állítottak ki (5" . jegy alatti), valamint az sem, hogy alperesek szenvedett érdekmegtérítésként ugyanazon a napon felperestől (a NB. alatti szerint) egy másik lőfegyvert átvettek. El kellett tehát utasítani felperest eljárási és anyagi jogszabálysértésre fektetelt felülvizsgálati kérelmével s egyúttal őt a sikertelen felülvizsgálati kérelemmel ellenfeleinek okozott felülvizsgálati költségben a Pp. 543. és 508. §. alapján el kellett marasztalni. A két egyenlő ítélet ellen a nyilván alaptalan felülvizsgálati kérelemmel élt felperesnek pénzbírságban marasztalása s ezért a felülvizsgálati kérelmet ellenjegyző felperesi ügyvédnek felelőssé tétele a Pp. 544. §-án alapszik. 62. Ha az egyik házasfél a másik házastárs valamilyen kötelességsértő cselekedete miatt az életközösséget megszakítani volt kénytelen, bontó okul csak a távozást előidéző telt jöhet figyelembe, nem pedig az ennek következményeként jelentkező távollét. (Kúria 1928. febr. 3. P. III. 2726 1927. sz.)