Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XXI. kötet (Budapest, 1929)

VI Tartalommutató. Hozomány. 7. I. A hozomány állagának tulajdonjoga abban az esetben, ha az adományozó harmadik személy azt magának fenn nem tartotta, a nőre száll át. — II. Az a vagyon, melyet harmadik személy nem kifejezetten hozományul ad át a férjnek, akkor sem tekinthető hozománynak, ha különben a juttatott adomány a végből történik is, hogy azzal a házassági kiadások fedezése a férj részére megkönnyíttessék. (P. III. 8101/1926.) Közszerzemény. 3. A házasság tartama alatt elért vagyonszaporulat közszerzemény, tekintet nélkül arra, hogy a vagyoni gyarapodás mind a két fél, vagy csak az egyik fél tevékenységének az eredménye-e, s ezért közömbös, hogy a gondnokság alá helyezett férj fogyatékos szellemi képessége s pazarló életmódja miatt nem vett részt a vagyonszerzésben. (P. I. 5373/1926.) 4. Az az adósság, mely az egyik házasfél terhére és neve alatt a házasság tartama alatt keletkezett és szerzésre nem fordíttatott, — a házasfél különadósságának tekintendő. (P. III. 8793/1926.) 5. A közszerzeményi vagyon, amennyiben az a házasság megszűnésekor természetben megvan, rendszerint természetben osztandó meg s a közszerzői jutalék természetben adandó ki a közszerző házastársnak, illetve jogutódainak, akik annak kiadását a nem jóhiszemű szerzőtől is követelhetik. (P. I. 7941/1925.) 6. I. Ha az ingatlan adás-vételt tárgyazó írásbeli szerződés korábban létrejött szóbeli szerződésen alapul s annak érvényreemelését jelenti, a közszerzemény szempont jából a szerződés érvényessége a szóbeli megállapodás időpontjára visszahat. — II. Ha a közszerzeményi ingatlan vételárhátralékát az egyik házastárs saját különvagyonából fizette volna ki, ennek nem az a következményé, hogy az ingatlannak a vételárhátralékkal arányos része az ő különvagyonának tekintessék, hanem az, hogy a vételár mint a házastársak közös adóssága terhelje a közszerzeményt, tehát ennek fele az ő részére az elhalt házastárs örökösei által megtéríttessék. — III. A hiányzó különvagyon értéke az egész közszerzeményt, annak tehát a különvagyonnal bírt házastársat illető felerészét is terheli. (P. I. 4923/1926.) 23. II. A különvagyon hozadéka a közszerzemény javára esvén, a különvagyonhoz tartozó erdőrészen termett fák növekedésének a házasság megkötésétől a fák levágásáig terjedő időre eső része is a közszerzeményi vagyont gyarapítja. (P. I. 2031/1926.) 31. A közszerzeményi jogról való lemondást is éppen úgy, mint bármely más szerződési akaratot, nemcsak kifejezetten, hanem hallgatólag is lehet nyilvánítani olyan cselekmények által, amelyekből a jogról való lemondás minden kétségen kívül okszerű következtetés útján megállapítható. (P. I. 2926/1926.)