Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XXI. kötet (Budapest, 1929)

Tartalommutató. vn Lap 59. Annak elbírálásánál, hogy a nőnek van-e közszerzeményi igénye, a férjnek a házasságkötés idején fennálló személyi állapota, a hitvestársi öröklési igény elbírálásánál pedig a férjnek az elhalálozáskor volt községi illetősége irányadó. (P. I. 3505/1926.) 87 98. Ha a különadósság kiegyenlítésére fordított közszerzeményi javak értéke a kiegyenlített különadósság összegénél kisebb, úgy a különvagyont is csak a kisebb érték terheli és az a vagyonnövekedés, amely a követelés egy részének ingyenes megszűnése folytán állott elő, nem a szerzemény, hanem a különvagyon javára esik. (P. III. 5731/1927.) 152 Örökbefogadás. 10. I. Az örökbefogadó és az örökbefogadott gyermekek között az eltartás kötelezettsége is magánál az örökbefogadásnál fogva kölcsönös, azzal a korlátozással mégis, hogy az örökbe­fogadott tartási kötelezettsége csak az örökbefogadó szülővel szemben áll fenn. (P. III. 8263/1926.) 9 Rokonság. Törvényes származás. 66. Azzal a férjjel szemben, aki a nő teherben létét a házasság megkötésekor tudta, vélelem áll fenn a mellett, hogy a gyermek anyjával a fogantatás idejében nemileg érintkezett. (P. III. 3507/1927.) 94 Házasságonkívüli gyermek. 18. I. A házasságon kívül született gyermek eltartási kötele­zettsége a természetes apa halálával nem szűnik meg, ha­nem a természetes apa elhalálozása alkalmával már fenn­állván, mint nem személyes terhet tevő hagyatéki tartozás száll át az örökösökre s mint bármely más hagyatéki tartozás, a hagyatéki vagyonból elégítendő ki s az örökös annak ily módon való kiegyenlítését a hagyaték erejéig tűrni tarto­zik. — II. A tartásdíjat a természetes apa hagyatékából érvényesítő házasságon kívül született gyermek tartása fejében csak oly járadékot követelhet, amilyennek szolgál­tatására az apát a hagyaték alapján — saját keresőképes­ségét figyelmen kívül hagyva — esetleg fennálló más tör­vényes tartási kötelezettségei számbavételével lehetne köte­lezni. (P. III. 6280/1927.) 21 19. I. A természetes apaság külön ítéleti megállapítása nem tárgya a gyermektartási pernek. — II. A természetes atyá­nak átmeneti vagyontalansága s keresethiánya nem szolgál­hat alapul arra, hogy a magasabb műveltsége és szakképzett­sége által is feltételezett kereseti lehetőségei és nem vitás munkaképességének figyelembevétele mellett a gyermeknek az anya társadalmi állásához mért és feltétlenül szükséges

Next

/
Oldalképek
Tartalom