Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XXI. kötet (Budapest, 1929)

Magánjogi Döntvénytár. 7/ bíróság elutasító ítélete tehát ez oknál fogva az anyagi joggal megegyező. = Ebben a nagyfontosságú határozatban a Kúria a kizsákmányoló szerződés (illetéktelen befolyásolási judikaturáját jelentős lépéssel viszi előre és a jogkövetkezmények megállapításánál azt a jogunkban új tételt állítja fel, hogy a kizsákmányolt fél nemcsak a szerződés érvénytelenségére hivatkozhatik, hanem az indokolatlanul kikötött előny teljesítését egyoldalúlag megtagadhatja. Ez a megoldás igen sok esetben — melyeknek a fenti tényállás jellemző példája — hathatósabb (sőt nem ritkán egyediili) védelmet nyújt, mint az érvénytelenség kimondása, mely a döntésben kiemelthez hasonló válaszutak elé állíthatja a kizsákmányolt felet. Az illetéktelen befolyásolás eddigi gyakorlatára nézve v. ö.: Mjogi Dtár IX. 52., 78., XIII. 8-2., XIV. 24., XVIII. 81., XX. 81. — Úgy látszik, hogy a fenti döntésben érvényesült megoldás oelőfutárja*) volt Kúria P. VII. 2908/1920. (említi: Almási, Ungarisches Privatrecht X. oldal 5. jegyzet), mely szerint illetéktelen befolyásolás esetén alternatíve érvénytelenség, elállási jog vagy a szerződés módosítására való igény (mindhárom kártérítés mellett) áll a befolyásolt rendelkezésére. 53. A kétoldalú tnrpis causa feltétele mellett létrejött megállapodásból folyó követelés is bírói jogsegélyben részesül annyiban, amennyiben az annak alapján kapott szolgáltatás megtartása a hozzájutott felet a másiknak hátrányára méltatlanul gazdagítana. (Kúria 1928 febr 23 p m 5269/1927 sz) A kir. Kúria: Az alperest felülvizsgálati kérelmével elutasítja. Indokok; . . . A B) alatt csatolt közokirat tartalma szerint az alperes a felperesnek minden néven nevezendő vagyonjogi, akár tartási vagy bármiféle igényéről történt lemondása és a házassági együttélés tartama alatt szerzett házasbelsőség Őt illető fele részének átruházása ellenében kötelezettséget vállalt a felperes javára ötvenöt millió korona fizetésére és a házassági bontópernek hűtlen elhagyás címén záros határidő alatt leendő megindítására, — egyúttal kötelező ígéretet tettek a felek arra, hogy a hűtlen elhagyás címén megindítandó házassági bontóper minél gyorsabb befejezését kölcsönösen előmozdítják, sőt kikötötték, hogy alperes az okiratban megjelölt egyességi összegen a felperes által szerzett bármiféle vagyonra is jogos igényt támaszthat abban az esetben, ha felperes a bontóper befejezését mégis akadályozná. Az okiratnak ebből a tartalmából nyilvánvaló, hogy a felek a vagyoni jogok és kötelezettségek megállapítása mellett mesterséges bontó okot létesítettek abból a célból, hogy házasságuk közös megegyezéssel felbontassák, ez a megállapodás pedig beleütközik a házassági jogról szóló törvénynek abba az elvébe,