Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XXI. kötet (Budapest, 1929)

Magánjogi Döntvénytár. 71 A felperes valóságos kára tehál az alperessel szemben abban jelentkezik, hogy elesett a hivatali állásával járó törvényes jövedelmektől. A kárenyhítés elve szempontjából nem vitás, hogy a felperes az alperes nősüléséről tudomást szerezve, nyomban megkísérelte a hivatali állásába való visszavételét, azonban ez sikerre nem vezetett. A perbeli iratok szerint a felperesnek 19-21. évi december hó végével (a végelbánás alá vonáskor) havi 74 aranykorona = 85-73 P íévi 1028-76 P) fizetése volt. Végkielégítésül kapott 1776 aranykoronát, amely két évi fizetés egyenértékével egyenlő. Nem vitás tény, hogy felperesnek a mai nehéz elhelyezkedési viszonyok között máig sem sikerült álláshoz jutnia s viszont alperes két háznak 1/i arányban a tulajdonosa és van négy hold ingatlana a Törökőr-dűlőben, ahol berendezett konyhakertészete van és 10 — 1 ;J női alkalmazottal dolgozik. Az alperes tulajdonát képező ingatlanok vételárának és értékálló voltának, valamint az alperes biztos megélhetést nyújtó foglalkozásának figyelembevételével a kir. Kúria úgy találta, hogy az alperes a felperes kárát legmegfelelőbben akként egyenlítheti ki, hogy a felperes legutolsó fizetésével egyenlő összeget biztosít a felperes által kért 10 évi időre s illetve ezen belül 8 évre addig, amíg megfelelő álláshoz jut, amelynek előmozdítására szolgál az, hogy csekélyebb javadalmazási! állás elnyerése esetén az alperes által letett összegből a különbözet fizetendő. A 10 évből ugyanis két évre a felperes kára a végkielégítésben megtérült. (1925. I. 1 — 1926. XII. 31.) Ezért a 10 évre kiszámított 10,287-00 P-ből 2057-52 P levonása után bírói letétbe helyezendő összegnek mutatkozik : 8230 P. Természetesen az 1934. évi XII. 31-el lejáró 10, illetve 8 év után fennmaradó összeg alperest fogja illetni. A felperes ezen túlmenő (1.900,000 = 152 P — 85-73 =) 66 27 P iránti keresetével azért utasíttatott el, mert a kár mérve a fentiekben szabatosan meg lett határozva és ezen túlmenőleg az alperest a lehető fizetésemelkedés és lakbér összegének is a megítélése, a nem vitás 20 millió = 1600 P adósság figyelembevétele és a törvényből folyó tartási kötelezettségei mellett, vagyoni viszonyaival arányban nem állóan terhelné, de viszont az alperest terhelte \olna annak a bizonyítása, hogy a tisztviselői státusrendezéssel kapcsolatban a felperes a saját kérelme nélkül is feltétlenül végelbánás alá vonatott volna, amit azonban nem bizonyított. A fenti tényállás mellett az is nyilvánvaló, hogy a felperesre nézve a concursus duarum causarum lucrativarum esete nem forog fenn. Mindezek folytán az alperest alaptalan és a felperest a megítélt összegen túlmenő felülvizsgálati kérelmével elutasítani kellett. . Ugyanígy Mjogi Dtár XV. 50., XIII. 81:, I'. II. T. 157. (= Magánjogi Dtár X. 48.) 49. Mivel a felpereseknek kiskorúságukban az atyjuk volt a törvényes képviselőjük, akinek érdekei az ö érdekeikkel összeütközött, — ennek folytán