Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XXI. kötet (Budapest, 1929)

7"2 Magánjogi Döntvény tár. velük szemben az elévülési határidő csak a nagykorúságuk elértétől számítandó. (Kúria 1927. nov. 4 6. P. I. 4489/1926. sz.) = V. ö. optk. 1494. §. ; szigorúbb Mj. Tkvt. Tvjav. 1294. §. 50. Az erkölcsi kárért elégtétellel tartozik az a jegyes, aki a jegyesség folytán beállott bizalmas viszonyt használta fel arra, hogy a 16 éves életkorú úri családból származó tapasztalatlan menyaszszonya vele nemileg közösüljön. (Kúria 1927. dec. 20. P. III. 1864,1927. sz.) Indokok.... A fellebbezési bíróság által megállapított, meg nem támadott és így a Pp. 534. §-a értelmében itt is irányadó tényállás szerint alperes az akkor 16-ik életévét alig meghaladott felperest — ennek szüleinek a beleegyezésével — eljegyezte, majd azzal nemi viszonyt is kezdvén, a felperest teherbe ejtette, utóbb pedig az eljegyzéstől egyoldalúan elállott azzal, hogy az ő szülei a házasság megkötésébe bele nem egyeznek. Felperesnek az erkölcsi kárának megtérítése iránt támasztott keresetével szemben alperes azzal védekezett, hogy felperes nem volt már érintetlen akkor, mikor a nemi viszony köztük megkezdődött, hogy a közösülés megtörténtét maga a felperes hívta ki. öt e végből szándékosan izgató magatartásával, és hogy így részéről a kártérítés alapjául szolgáló csábítás esete fenn nem forogván — kártérítésre nem kötelezhető. Az állandó bírói gyakorlat által követett jogszabály szerint, ha a férfi egy tapasztalatlan leányt házassági ígérettel vesz reá arra, hogy vele nemileg közösüljön, akkor a férfinek ez a cselekménye a magánjogi értelemben vett csábítás fogalma alá esik és mint a nő erkölcsi épsége ellen elkövetett jogellenes és szándékos cselekedet kártérítésre kötelez akkor is, ha egyébként büntetendő cselekmény jelensége nem is forog fenn, és az a körülmény, hogy a nő a közösülésbe beleegyezett, a cselekedet jogellenes voltát meg nem szünteti, mert a férfi a nő beleegyezését éppen a házassági ígéretből létesített bizalmas viszony kihasználásával szerezte meg. . . . Minthogy alperesnek az a különben is megcáfolt állítása, hogy felperes nem is volt érintetlen, teljesen közömbösnek jelentkezik: helyes a fellebbezési bíróságnak az a jogi álláspontja, hogy alperes felperesnek kártérítéssel tartozik, annál is