Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XX. kötet (Budapest, 1928)

68 Magánjogi Döntvénytár. 42. Az a tény, hogy a nő férjét elhagyta, hogy azóta állandóan külön éltek, s hogy nincs adat arra, hogy a különéléstől kezdve egymással érintkeztek volna, a nemzés teljes lehetetlenségének bizonyítására s így a törvényes vélelem megdöntésére nem szolgálhat. (Kúria 1926. okt. 7. P. III. 3462 1925. sz.) Indokok:... Nem vitás a felek között, hogy 1922. évi nov. 7-én léptek házasságra s ezt a házassági köteléket a bíróság 1923. okt. 29-én bontotta fel s az ítélet 1924. február hó 3-án emelkedett jogerőre. E nem vitás tényállás alapján megállapítható, hogy az elsőrendű alperestől 1923. nov. 5-én született s Imre utónevet nyert gyermeknek 1923. január 9-től — május 7-ig tartó időtartamra eső fogamzási ideje a házasság tartamára esik, az ebből kétségtelenül folyó törvényességi vélelemmel szemben tehát a felperes az általa való nemzés teljes lehetetlenségét s így azt tartozik bizonyítani, hogy a gyermek fogamzása idejében az elsőrendű alperessel nemileg nem érintkezhetett és nem érintkezett. A felperesnek keresetében foglalt, a tárgyaláson fenntartott, e helyen is figyelembe veendő beismeréséből megállapíthatólag az elsőrendű alperes 1923. jan. 8-án szakította meg az életközösséget, valamint a felperesnek személyes meghallgatása alkalmával tett, e helyen is figyelembe veendő beismerése alapján megállapítható tény az is, hogy az életközösség megszakítása előtt közvellenül január 8. napján éjjel a házasfelek még egy ágyban aludtak. A felperes a másodrendű alperes törvénytelen származását arra alapítja, hogy a másodrendű alperes a fogantatás időpontjának törvényes vélelmében megállapított s az állandó bírói gyakorlatban elfogadott leghosszabb időn — 300 napon túl, 302. napon, — a helyes számítás szerint azonban 301. napon született, ennélfogva a törvényes vélelemre alperesek már nem hivatkozhatnak. Az a tény azonban, hogy a nő férjét elhagyta, s hogy azóta állandóan külön éltek, s hogy nincs adat arra, hogy a "különéléstől kezdve egymással érintkeztek volna, a nemzés teljes lehetetlenségének bizonyítására s így a törvényes vélelem megdöntésére nem szolgálhat. A fellebbezési bíróság által az elsőbíróság ítéletéből elfogadott és a törvényszéki orvosszakértő szakvéleményének a Pp. 270. §-a értelmében történt szabad mérlegelésével az okszerűséggel nem ellentétesen megállapított tényállás szerint a női pete megtenné-