Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XX. kötet (Budapest, 1928)

Magánjogi Döntvénytár. 69 kenyülése nem feltétlenül a nemi érintkezés után azonnal, hanem a fogamzás attól számítva a 7—8. napon is történhet s az adott esetben 1923. január hó 8-át követőleg is történhetett: amiből pedig jog és okszerűleg következik, hogy a másodrendű alperes fogamzása idejének leghosszabb időpontja 1923. jan. 9-e még a lögamzási időtartamba beléesőnek tekinthető s ekként éppen a nemzés lehetőségét támogatja; ekként az alperes a születés tör­vényes vélelmével szemben a tőle való nemzés teljes lehetetlen­ségét nem bizonyította. = Ptk. tvjav. 91. §. szerint a születés előtti 302. nap is még beleesik a fogantatás időszakába. — A törvényes származás vélelmének megdöntésére I. Mjogi Dtár XVII. 72. és az ott idézetteket. 43. Nem tekinthető kézizálogjogot alapító jel­képes átadásnak, ha az elzálogítani kiuánt cséplő­gép tényleges birtokbaadása helyett, a kazán hasz­nálati engedély és nyilvántartási könyvecske ada­tik át. _, , (Kúria 1926. dec. 14. P. V. 6629/1926. sz.) Indokok: Az igaz, hogy a bírói joggyakorlat a jelképes birtokbaadást, a tényleges birtokbaadással egyenlő joghatályúnak ismeri el. Oly esetben azonban, mint a jelenlegi, amikor a kézi­zálog gyanánt megszerezni kivánt cséplőgép tényleges birtokba­adása helyett, a kazán használati engedély és nyilvántartási köny­vecske adatik át, ez a jelképes átadás be nem következett. Ez a könyvecske ugyanis egyrészt a közigazgatási hatóság, helyesebben: közigazgatási közeg által foganatosítandó ellenőrzés bizonyítására szolgál, másrészt ez a közigazgatási ellenőrzés is csak a kazánra s nem egyszersmind a cséplőszekrényre s a többi hasonló jelentőségű alkatrészeire szorítkozik, ez a könyvecske az egész cséplőgépberendezésre nem vonatkozhatik. Tekintettel pedig arra, hogy a kézizálog tényleges vagy leg­alább is jelképes átadás nélkül nem szerezhető, nem sértett jog­szabályt a fellebbezési bíróság, amikor ezt a feltételt nélkülöző kézizálogszerzést joghatályosnak el nem ismerte és az ezt célzó keresetet azokkal az alperesekkel szemben elutasította, akik a meg­állapított és meg nem támadott tényállás szerint semmiféle tudo­mással nem birtak a felperesnek néh. M. Ferenc, illetve özvegyével szemben fennálló követeléséről és arról, hogy a most nevezettek, ennek a követelésnek biztosítására kézizálog gyanánt átengedték vagy átengedni akarták azt a cséplőgépet, amelyet az alperesek az általuk özv. M. Ferencné ellen vezetett végrehajtás alkalmával bírói Ing lefoglaltak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom