Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XX. kötet (Budapest, 1928)

Magánjogi Döntvénytár. A fellebbezési bíróság egyébként a per adatai, nevezetesen a 4-9. sorszámú jegyzőkönyvhez 2 ' . alatt csatolt levél tartalma, továbbá dr. B. Zoltán. St. Mórné, K. Lajos, S. Mór és S. Mária tanuk vallomása alapján megállapíthatónak találta azt is, hogy az örökhagyó házasságának tartama alatt még külön kifejezést is adott annak, hogy a végrendeletét házassága dacára hatályában fennállónak tekinti. Minthogy azonban a fent előadottak szerint az ügy a most említett megállapításra való tekintet nélkül is eldönthető, a kir. Kúria ennek a ténymegállapításnak felülvizsgálását, illetve az erre vonatkozó felperesi panaszok elbírálását mellőzte. Annak a kérdésnek elbírálásával, hogy az örökhagyó végrendelete érvényes-e vagy sem, a bíróság csak a követelés alapja felett határozott, mely után az ítélet értelmében érvényesíthető követelés mennyiségének, vagyis a fellebbezési bíróságnak e részben helyes álláspontja szerint az özvegyi jog terjedelmének a kérdését kell eldönteni. Az elsőbíróság ezért a Pp. 391. §-a értelmében helyesen jelölte meg ítéletét közbenszóló ítéletnek, mihez képest a fellebbezési bíróság ítéletét téves megjelölése dacára szintén közbenszóló ítéletnek kellett tekinteni. Minthogy pedig közbenszóló ítéletben a Pp. 391., 506. és 508. §-ai értelmében költségben való marasztalásnak helye nincs — a kir. Kúria a fellebbezési bíróság ítéletének a költségről rendelkező részét hatályon kívül helyezte — egyébként azonban a felülvizsgálati kérelmet a kifejteltek alapján elutasította. = Ad I—II. V. ö. Mjogi Dtár XVI. 78., XII. 169., PHT. 284, 285. — Új a III. tétel éles formulázása. — A végrendeletet követő örökbefogadás ugyanúgy hat a korábbi végrendeletre, mint törvényes gyermek születése ; 1. erre nézve Mjogi Dtár XIX. 89., ugyanígy Kúria Rp. I. 3059/1926., amely kiemeli, hogy a későbbi örökbefogadásnak ez a hatálya abban az esetben is irányadó, ha az örökbefogadó házastársaknak közös végrendeletéről van szó és ha abban kölcsönösen egymást nevezték meg örökösül, mert a «testamentum ruptum» jogszabálya mindenkivel, tehát a végrendelkező házastársával szemben is biztosítja a gyermek törvényes öröklési igényét. 38. Aki másért oly költekezést tesz, amelyet törvény szerint az maga tartozott volna teljesíteni, jogosított attól annak megtérítését követelni. (Kúria 1927. jan. 26. P. III. 3621/1926. sz.) indokok: A felperes a felülvizsgálati kérelmében azt is panaszolja, hogy a fellebbezési bíróság anyagi jogszabályt sértett akkor, amikor az alperest a kereseti tartásdíj összegnek a megfizetésére a törvénynél fogva nem kötelezte. A felperesnek ez a felülvizsgálati panasza alapos. Az anyagi jog szerint ugyanis az, aki másért oly költekezést tesz, amelyet törvény szerint az maga tartozott volna teljesíteni,