Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XX. kötet (Budapest, 1928)

Magánjogi Döntvénytár. ban foglalt összes jogosítványokat a 3 • . alattival már korábban megszerezte. — Minthogy a szerződések értelmezésénél nem a használt szavak betűszerinti értelme, hanem a felek akarata az irányadó, a kir. Kúria úgy találja, hogy a 3 \. alatti szerződés, habár annak pongyola szövegezése az összes szerzői jogok átruházását is említi, a valóságban nem a mű szerzői jogának korlátlan, hanem csupán a darab úgynevezett anyagára korlátolt részleges átruházását tartalmazza. Ilyen korlátolt, a zenés színmű nyilvános előadási jogát fel nem ölelő átruházásban pedig a filmesítés joga benfoglaltnak semmiesetre sem tekinthető. A szerződő felek valódi akaratát kifejezésre juttató 3' . alatti tartalmának a fent előadottak értelmében történt megállapítására nem bírhat befolyással az a tény, hogy amikor H. J. zeneszerző a verseket gramofon felvételre kívánta felhasználni, az ehhez, illetve a versek szövegéhez való jogot mintegy 15 évvel ezelőtt a felperes cégtől ellenérték fejében szerezte meg, mert ennek a pernek a H. J. zeneszerző és a B. cég között fennálló jogviszony nem tárgya s nincsen is összefüggésben a szövegírók és a B. cég közölt fennálló szerződéses viszonnyal. A kir. Kúria a korábbi perben P. I. 1514/1921. szám alatt kelt ítéletében arra az álláspontra helyezkedett ugyan, hogy a 3 ' . alatti szerződéssel a filmesítés joga is átszállt a B. cégre. Minthogy azonban abba a perbe a szövegírók (B. K. és M. F.) belevonva nem voltak s a 3 • . alatti szerződési megelőző és követő megállapodások és ténykedések nem szerepeltek, ama korábbi döntésnek a jelen perre semmiféle kihatása nem lehetett. A jelen esetben a szerzői jognak korlátolt átruházása nyervén megállapítást, nem merült fel annak a szüksége, hogy a kir. Kúria újabb megfontolás tárgyává tegye azt a kérdési, vájjon a a P. I. 4514 1921. számú kúriai ítélet óta kialakult jogfejlődés figyelembevételével a szerzői jognak az 1884 : XVI. t.-c. hatálya alatt történt korlátlan átruházásában a filmesítés joga külön kikötés nélkül is bentfoglaitnak lekinthető-e, avagy sem ? = A filmesítés jogáról I. Mjogi Dtár Xlll. 74., XI. 164. és X. 159.; Szálai Emil f'gyv. L, 191(5. 3. és köv. sz. — Figyelemreméltó a kir. Kúria korábbi döntésének mellőzése, a «jus lacit inler partes» elv nyomán. 35. .4 hitelbiztosítéki jelzálogjog telekkönyvi törlését az ingatlan tulajdonosa sikerrel csak az esetre követelheti, ha kimutatja, hogy az a hitelezési jogviszony és az ebből eredő követelés, amelynek biztosítására a jelzálogjog szolgál, valamely módon