Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XX. kötet (Budapest, 1928)

42 Magánjogi Döntvénytár. ben álló fél új házasságot nem köthet; a házasság felbontása bírói úton történik és a házasság felbontását bármelyik házasfél egyoldalúan — a másik fél akarata ellenére is kérheti. A házassági bontóokokat, valamint a vétkesség elvét a törvény nem ismeri. A lakóhely megváltoztatása esetében egyik házastárs nem köteles új lakóhelyére követni a másikat. II. Habár az alperesek által a bemutatott orosz házassági anyakönyvi kivonat szerint megkötőit házasság alaki tekintetben a kötés végrehajtása szempontjából az akkori orosz szovjettörvénynek megfelelni látszik is, a kir. Kúria az ebben az úgynevezett törvényben szabályozott házasságot sem a magyar nemzet, sem pedig a művelt nemzetek házassági jogának, valamint az általános erkölcsi felfogásnak anyagjogi hatásaiban is megfelelő <(házasság»-nak nem tekintheti, mert az olyan — habár jogi alakkal bíró megállapodására az úgynevezett házasulandó feleknek, amely őket a házasság erkölcsi jellegével ellentétben — állandó együttélésre nem kötelezi és amelyei egyik vagy másik fél — tetszése szerint — minden indokolás nélkül a másik fél akarata ellenére, valamint vétkessége nélkül egyoldalulag is felbontathat, ellentélben áll házassági törvényünkkel, amely a házasság felbontását csakis kivételképpen, a házasfelek egyikének vagy mind a két félnek vétkessége esetében engedi meg és erkölcsi érzésünkkel sem egyeztethető össze. Már pedig az általánosan elfogadott nemzetközi szabály értelmében, amely szabály egyébként a Pp. 414. §. 5. pontjában, valamint a Ppé. 33. §-ában is kifejezést nyert, olyan külföldi törvényeket vagy szabályokat, amelyeknek érvényesülése az emberiességgel, erkölcsi felfogásunkkal és hazai törvényeink céljával össze nem egyeztethető: itt alkalmazni nem szabad. Ezek szerint elesik a H. T. 113. §. első bekezdésében írt az az előfeltétel, hogy a magyar honos elsőrendű felperes állal a másodrendű alperessel Szovjetoroszországban szovjet szerv előtt megkötött ((házasság)) bármely vonatkozásában a mi törvényünknek és erkölcsi felfogásunknak megfelelő házasságnak legyen minősíthető és minthogy nem vitás és nincs adat, de még idevonalkozó állítás sem arra nézve, hogy alperesek Magyarországra történt megérkezésük után a H. T. 43. §-ának megfelelően eljártak volna : a fellebbezési bíróságnak az az ítéleti döntése, amelynél fogva az alperesek házasságát nemlétezőnek mondotta ki, helyes. = A<1 I. Ugyanígy más megokolással a bpesti kir. ítélőtábla, Mjogi Dtár XIX. 1. — Ad II. A hazai tiltó törvény (d'ordre public) feltétlen érvényesüléséről nemzetközi magánjogunkban 1. Magyary Les rapports internationaux du droit hongrois prévé (Journal de droit intern., öl. k.)