Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XX. kötet (Budapest, 1928)

Magánjogi Dönloénytár. 41 házasságot kötöttek, együtt is éltek, valamint gyermekei is nemzettek, ezzel tehát a házasságuk létezését vitatta. A kir. Kúria ennek a vitás kérdésnek az eldönlhetése céljából a H. T. 113. §-ának első bekezdésében foglalt abból a rendelkezéséből indult ki, hogy a házasság érvényességét a házasságkötés alaki kellékei tekintetében a házasságkötés idejében es helyén fennálló törvények szerint kell megítélni. (31. §. harmadik bekezkedés.) A kir. Kúriának a házasság megkötése idejében és helyén érvényben volt törvények hiteles szövege nem áll ugyan rendelkezésére, a hiteles szöveget a kir. igazságügyminiszter folyó hó 22-ik napján 9441/1927. I. M. II. számú értesítése szerint — maga sem képes rendelkezésre bocsátani, hanem maga is a hatáskörébe tartozó intézkedéseinél forrásul használt, az itt Magyarországon is közkézen forgó és 1924. évben megjelent ccDas Zivilrecht Sovjelrusslands)) von «dr. Heinrich Freund Rechtsanwalt in Berlin)) című jogirodalmi műre utalt és így ennek tartalmából a vonatkozó szovjetszabályokat a kir. Kúria is megnyugvással megállapíthatta. A kérdéses házasság megkötése idejében az oroszországi szovjet munkás, paraszt, vörös hadsereg és kozák képviselők tanácsainak központi végrehajló bizottsága által 1921. év szeptember hó 27-ik napján kibocsátolt okiratban (dekrétumban) megjelent novellával együtt közölt és a személyi állapotot tárgvazó okiratok, valamint a házassági, családi és gyámsági jogot szabályozó 1918. évi No. 76/77. ant, 818. számú törvénykönyv volt életben. Ennek az úgynevezett törvénykönyvnek az ezúttal eldöntésre került kérdés szempontjából lényegesebb rendelkezései a következők : Csakis az a polgári házasság érvényes, amely a személyi * állapotot lárgyazó okmányok vezetésére szolgáló osztályon be van jegyezve. Az egyházi házasságnak nincs polgárjogi hatása. Az 1917. évi december hó 20-ik napja előtt a felekezeti jognak megfelelő alakban kötött egyházi házasságkötések azonban érvényesek. A házasságot — hajónulazás, hadjárat és betegség esetét kivéve — csakis az említett hivatalban vagy a közjegyzői osztályokon a hivatal elöljárójának vagy helyettesének és a bejegyzést teljesítő titkárnak vagy segédjének, illetőleg a közjegyzőnek és egy titkárnak a jelenlétében lehet megkötni. A házasságkötési cselekmény befejezést nyert, ha az illetékes hivatalnok a házasságot az anyakönvvbe bejegyezte. A házasságkötés csak a házasulófelek kölcsönös hozzájárulásával történhetik és a házasulok beleegyezése nélkül kötött házasság semmis ugyan, de a törvény 65. §-a szerint a házasságot megkötni vonakodó fél ellen az illetékes bíróság előtt panasznak van helye. Érvényes házassági kötelék-