Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XX. kötet (Budapest, 1928)

Magánjogi Döntvénytár. mázott, de a végrendelet nem felel meg a rendes magánvégrendelet kellékeinek. — //. A végrendelet érvénytelenségének megállapítása csak az érvényte­lenítést kérő peresfél javára hatályos. (Kúria 1926. dec. 16. P. I. 4997/1925. sz.) Indokok: A periratokhoz csatolt hit. telekkönyvi kivonatok adatai szerint az 1923. évi február hó 9-ik napján leszármazók hátrahagyása nélkül elhalt H. József Gyula örökhagyó hagyatéká­hoz olyan ingatlanok tartoznak, amelyek örökhagyónak a felpere­sekkel közös apjáról, néh. H. Henrikről örökösödés útján hárultak az örökhagyóra s így a felpereseket illetően a hagyatékban ági értékként számításba vehető vagyontárgyak mutatkozván, az ebben a vagyonban végintézkedés hiányában a hátrahagyott hitvestárssal szemben törvényes öröklésre hivatott első- és másodrendű fel­pereseknek joguk van az örökhagyó végrendeletének érvényességét mestámadni. Nem vitás tény, hogy a felperesek által megtámadott vég­rendeletet az örökhagyó egész terjedelmében sajálkezűleg írta és aláírta. Ebben a végrendeletében az örökhagyó egész vagyonában kizárólagos örököseként feleségét az alperest nevezte meg. Az ekként az 1894: XVI. t.-c. 32. §-ában megszabott fel­tételeknek megfelelően alkotott ez a végrendelet a felhívott tör­vényszakasz kifejezett rendelkezése szerint mint kiváltságos vég­rendelet alaki kellékek tekintetében érvényes. Abból a körülményből ugyanis, hogy az örökhagyó végrende­letének alkotásához két tanul hívott meg és ezekkel a végrendel­kezéséről kiállított okiratot felolvasás után aláíratta, még nem von­ható okszerű következtelés arra, hogy az örökhagyó a hivatkozott törvény 1. pontjában körülírt közönséges írásbeli magánvégrendelet alakszerűségéhez kötötte végakaratának az érvényességét. Az örökhagyó végrendelete a hivatkozott törvény 32. értelmében alakszerűleg érvényes lévén, a per elbírálása szem­pontjából nincs jelentősége a felperesek felülvizsgálati kérelmében is vitatott ama kérdés eldöntésének, hogy az örökhagyó végrende­lete a törvényben a közönséges írásbeli végrendeletekre meg­szabott alaki kellékeknek megfelel-e vagy sem. Végrendeletének 1. pontjában az örökhagyó vagyonának ki­zárólagos örököséül minden feltétel és korlátozás nélkül feleségét, az alperest nevezte meg. Az 1907. évi április hó 10. napján kötött szerződésben, amellyel apja a pákai 233. sz. tjkvben 22. és az ugyanottani

Next

/
Oldalképek
Tartalom