Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XX. kötet (Budapest, 1928)
Magánjogi Döntvénytár. 29 azért nem tesznek említést az alperes születendő fia utóöröklési jogának lemondás útján való megszűnéséről, mert a felek ezt az okiratokban külön megemlíteni szükségtelennek tartolták, amennyiben abban a feltevésben voltak, hogy ha az alperes a 2500 hold fejében az NB) alatti kérvényben foglalt nyilatkozattal mond le, az ő lemondásának hatálya kiterjed a születendő fia utóöröklési jogára is. A szerződéssel elérni kívánt az a cél azonban, hogy a felperes úgy az alperesnek, mint a születendő fiának a végrendeleten alapuló öröklési jogától szabaduljon, csak az alperest illetően volt jogilag megvalósítható. A kir. Kúria jogi álláspontja szerint ugyanis az alperes sem a születendő fiának nevében ennek öröklési jogáról le nem mondhatott, sem az ő lemondásának nem lehetett hatálya a születendő fiának öröklési jogára még arra való tekintettel sem, hogy ellenérték fejében mondott le. Jogszabály ugyan, hogy ha az örökös annak folytán mond le, hogy öröklési igényére nézve ki lelt elégítve, íemondása kiterjed az ő örökösére is; ez a szabály azonban nem alkalmazható a jelen esetben, amikor az alperes születendő fiának, mint a végrendeletben megnevezett örökösnek a végrendeletben rendelt önálló öröklési jogáról van szó. Igaz, hogy a kassai kir. járásbíróság az 1921. évi február hó 19-én 1916. Pk. 2008 27. sz. alatt kelt 0) alatti hagyatékátadó végzésében arra az álláspontra helyezkedve, hogy az alperes részéről ellenérték fejében történt lemondásnak hatálya kiterjed az alperes születendő fiának végrendeleti öröklési jogára is, a hagyatékot az alperes születendő fia ulóöröklési joga feljegyzésének kifejezett mellőzésével adta át s ez az átadó végzés jogerőre is emelkedett. A peren kívüli eljárásban hozott ez a határozat azonban még egyáltalán nem jelenti azt, hogy az alperes születendő fia utóöröklési jogának megállapítása iránt indított per sem vezetett volna sikerre. Amíg ítélt dolog hatályával nincsen eldöntve az, hogy az alperes lemondásának hatálya kiterjedt a születendő fiának a végrendeleten alapuló utóöröklési jogára is: addig a kir. Kúria a fentebb kiemelt jogi álláspontjára tekintettel a felek között kötött ügyletet e részben teljesíthetlennek tekinti. Az alperes tehát a felperessel kötött szerződés szerint neki tulajdonul átadott 2500 hold ellenében csak a saját öröklési jogáról való lemondását tudta nyújtani s ennyiben a szerződés megáll; ellenben azt, hogy a születendő fia is kiessék a végrendeleti örökösök rendjéből, szolgáltatnia lehetetlen volt s ennyiben a köztük létrejött szerződés érvénytelen.