Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XX. kötet (Budapest, 1928)

1! Magánjogi Döntvénytár. bezési bíróságnak a kölesönökről szóló kötelezvények rendelkezésein alapuló az a jogi álláspontja, hogy a visszalizetés az Ausztriában mindenkor érvényes fizetési erővel bíró fizetési eszközökkel teljesítendő, ez pedig a per indítása idején az osztrák korona volt, továbbá helytálló a fellebbezési bíróság ítéletében kifejlett az a jogi álláspont is, hogy miután ezidőszerint nincs oly törvényes rendelkezés, avagy kialakult bírói gyakorlat, amelynél fogva a hitelező a hasonló kölcsöntartozásoknak valorizált (felértékelt) összegben való visszafizetését a pénz időközi leromlása folytán és az esetben is követelhetné, ha az adós fizetési késedelemben nincs, már pedig a felperesek a feunforgó esetben a fellebbezési bíróság helyes indokolása szerint késedelemben levőnek nem tekinthetők: ennélfogva a felperes által a bírói letétbe helyezés a jelzálogjogilag biztosított követelés, illetve tartozás kifizetésének joghatályával hír, következéskép a kérdésben forgó kétrendbeli kölcsönkövetelés kiegyenlítést nyervén, azok annak folytán megszűntek; s erre való tekintettel az anyagi jog helyes alkalmazásával jelentette ki a-másodbíróság, hogy a követelés megszűnése következtében a kérdéses kölcsöntartozások biztosítására szolgáló zálogjogok törlésének helye van. De nem alapos az alperesnek amiatt emelt felülvizsgálati támadása sem, amely szerint a fellebbezési bíróság jogszabálysértéssel tekintette a Budapesten történt letélbehelyezést kötelemszerű teljesítésnek, holott a kötelezvények világos rendelkezései szerint a peres felekre kötelezően a teljesítés helyéül (Bécs) Wien van kikötve, s ekként a teljesítést pótló bírói letétbe helyezésnek is a teljesítési hely bíróságánál kell történnie, annál is inkább, mert az alperes sohasem tett olyan kijelentést, hogy a kérdésben forgó jelzálogos követeléseit hajlandó minden fenntartás nélkül Budapesten is teljes fizetésül a felperestől felvenni. Az alperesnek fent ismertetett felülvizsgálati panaszai azonban azért nem bír helytálló alappal, mert a meg nem támadott másodbírósági ítéleti tényállás szerint az alperes a szabályszerűen felmondott jelzálogos kölcsöntartozásokra felajánlott összegek felvételét a valutarendezés létrejötte hiányában nemcsak visszautasította, hanem a visszafizetendő kölcsönösszeg mennyiségének közlését ismételt szorgalmazás dacára megtagadta, már pedig, ha a kötelezettség alapjául szolgáló jogügyletből kifolyóan valamely arra illetékes bíróságnál per folyamatba tétele válik szükségessé, nyilvánvaló, hogy a perbíróság a kötelezett fél által eszközölt letétbe helyezése elfogadására is illetékes, és így a jogszerű bírói letétbe helyezés a teljesítés joghatályával bír. = Ad II. Az alapelvet L Mjogi Dtár XVII. 43., XVIII. -23., 48., XIX. 12.,13., 42., 43. Egyetlen kivétel Mjogi Dtár XIX. 71. sz., utóbbit meserősiti P. 0. 6288/192S. Í1926. nov. 25. I. Ker. Jog 1927. 16. I.)