Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XX. kötet (Budapest, 1928)

Magánjogi Döntvénytár. 15 10. A bírói gyakorlat szerint kamat a pénz értékének leromlásából előállott kár megtérítése fejében megítélt értékkülönbözet után nem jár. (Kúria 1926. szept. 28. P. V. 6233/4925. sz.) = L. még P. VI. 6729/1925. «A kamat mértéke tekintetében is megváltoztatandó volt a fellebbezési bíróság ítélete, mert a követelés lényegileg átértékelve állapíttatván meg, az 1923 : XXXIX. t.-c. 3. §-a értelmében a kir. Kúria csupán a törvényes 5 °b kamalláb alkalmazását látta "helyénvalónak)). L. a kamatkérdésről valorizáció esetében dr. Blau György ((Valorizációs joggyakorlatunk 1996-ig., XIV. poni. 11. Az állandó bírói gyakorlat szerint a munkaadót a nyugdíjfizetési kötelezettség abban az esetben is terheli, ha az alkalmazottai és azok hozzátartozói nyugdíjigényeinek a kielégítésére önálló jogalanyisággal bíró nyugdíjintézetet létesített. A munkaadót ez a kötelezettség a nyugdíjintézet mellett mint közvetlen adóstársat, s azzal egyetemlegesen terheli. (Kúria 1926. oki. 13. P. II. 4641/1926. sz.) = Hasonlóan már Mjogi Dtár XIX. 92. sz. 12. Az egyik szerződő fél — bár erre vonatkozó joga a szerződésben nincs is kikötve, — elállhat a szerződéstől, hogyha a máSik szerződő jel szerződésszegése és ebből folyó mulasztása miatt, reá nézve a szerződés teljesítése már érdekét vesztette. (Kúria 1926. okt. 13. P. V. 4049/1926. sz.) Indokok : Tényként állapította meg a fellebbezési bíróság, s ez a megállapítása nincs megtámadva, hogy felperes 1922. december, majd 1923. január havában alpereseket felszólította a vételárhátralék kifizetésére, alperesek azonban nem fizettek; — majd ezután felperes 1923. január 25-én ügyvédje útján levélben szólította fel alpereseket a fizetésre, utóbb pedig az 1923. február 1-én kelt C) alatti levél szerint azzal hívta fel alpereseket a fizetésre, hogy legkésőbb 1923. február 15-ig fizessenek, mert ellenkező esetben őket szerződésszegőnek tekinti és a szerződés hatálytalanítása iránt őket megperli; mikor pedig ez a határidő szintén sikertelenül lejárt, felperes az 1923. február lö-án kelt levélben közölte alperesekkel, hogy az ügylettől eláll s a jelen pert 1923. február 17-én tényleg megindította, az A) alatti szerződésben foglalt jogügylet hatálytalanítása iránt. Eljárási jogszabálysértés nélkül állapította meg a fellebbezési bíróság azt is, hogy felperes 1922. év december havában, illetőleg 1923. év január havában házat akart venni, ez a szándéka azonban azért nem mehetett foganatba, mert alperesektől a neki járó vételárhátralékot nem kapta meg; két-