Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XX. kötet (Budapest, 1928)
Magánjogi Döntvénytár. hoz teszi át ; tekintetlel azonban arra, hogy a törvény idézett rendelkezése csupán célszerűségi szempontból határozza meg a törlési kereset benyujlása helyéül a telekkönyvi hatóságot, de annak elmulasztásához semmi jogkövelkezményt nem fűz s különben is a perfeljegyzés elmulasztásának vagyonjogi hátrányai a telekkönyvi nyilvánosság folytán magát a kitörlést szorgalmazó felperest érhetik a kérdéses zálogjogra időközben jogot nyert harmadik jóhiszemű személlyel szemben : ennélfogva az alperesnek (Allgemeine Österr. Bodencredit Anslalt) elsősorban is amialt emelt felülvizsgálati panasza, hogy a fellebbezési bíróság jogszabályt sértett azzal, hogy a vitás ügyet a Ppé. 12. §-ában előírt előzeles eljárás mellőzésével — a per bármely szakában hivatalból figyelembeveendő pergátló körülményre való tekintet nélkül érdemben elbírálta, mint nem alapos — figyelembevehető nem volt. De nem alapos az alperesnek az 1921 : XXXIII. törvénycikként becikkelyezett úgynevezett trianoni békeszerződés 198. cikkének rendelkezéseire fektetett, a kereset időelőltisége címén érvényesített felülvizsgálati támadása sem, idevonatkozóan ugyanis helytálló a fellebbezési bíróságnak az ítéletében kifejteit az a jogi álláspontja, hogy miután a hivatkozóit békeszerződésnek idézett cikkében jelzeit pénzügyi szabályozás ezideig meg nem történt és nincsen olyan törvényes intézkedés, amely a jelen perhez hasonló tárgyú perekre nézve perindítási tilalmat, avagy perfüggesztési rendelő szabályt állított volna fel, ily törvényes rendelkezés hiányban a feleknek elbírálásra szoruló jogviszonyai nem hagyhatók megoldatlanul a hivatkozott békeszerződés 198. cikkében jelzett pénzügyi szabályozásnak még bizonytalan időben leendő megtörténtéig, hanem azok az egyébként fennálló általános anyagi jog szabályai szerint bírálandók el tekintet nélkül arra, hogy a kereselileg töröltetni kívánt zálogjoggal biztosított követelés a trianoni békeszerződés 198. cikkének a rendelkezése alá esik-e vagy sem? A peressé vált jogviszony rendezésének folyományaként a per bíróságára hárult annak megállapítása, hogy a felperesek, mint jelzálogadósok és az eredeti kölcsönvevőnek a telekkönyvekből kitűnő igazolt örökösei — a felmondott kölcsöntartozásaik kiegyenlítése fejében mily összeget tartoznak az alperesnek, mint hitelezőnek a kölcsönszerződések rendelkezéseinek megfelelően készpénzben szolgáltatni. Idevonatkozóan nincs megtámadva az alperes által a felülvizsgálati tárgyaláson is helyesnek ismert az a fellebbezési bírósági ténymegállapítás, hogy számszerűleg a felperesek állal visszafizetendő összeg annyit lesz ki, mint amennyit a fellebbezési bíróság íléletileg megállapílolt. Minthogy pedig helytálló és nem sért jogszabályt a l'elleb-