Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XX. kötet (Budapest, 1928)

Magánjogi Döntvénytár. 9 8. /. Az özvegyi jog megszorításához való jog egymagában a leszármazó örökös halálával még nem száll át az ő törvényes vagy végrendeleti örökösére, aki nem egyúttal az ő lemenője is. De ha a leszármazó örökös pert tett folyamatba az özvegyi jog megszorítása iránt s annak befejezésében őt a halát gátolja, halála után már az ő jogán az ő örököse is érvényesítheti a megszorítás jogát. Ha a leszármazó örökös az özvegyi joggal terhelt örökséget avagy az ahhoz tartozó egyes vagyontárgyakat akár élők között ügylettel, akár halálesetre szóló intézkedéssel másra ruházza, az átruházás tárgyát tevő örökségre illetve örökségi vagyontárgyakra vonatkozólag az özvegyi jog megszorításának jogát is külön átruházhatja. — //. Vagyonátruházás fejében évenként teljesítendő szolgáltatásokat (kikötményeket) nem lehet visszterheseknek tekinteni, ha az ingatlanok tiszta hasznaiból kikerültek. (Kúria 1926. okt. 7. P. I. 3136/1925. sz.) Indokok: A Jjeszerzett telekkönyvi iratokból és a becsatolt hiteles telekkönyvi kivonatokból kitűnik, hogy a bácsalmás kunbajapusztai 659. sz. betélben felvett ingatlanokat az 1904. dec. 14-én kelt adásvételi szerződéssel, a 300. s-z. betétben feivett ingatlanokat az 1905. évi október hó IG-án kelt adásvevési szerződéssel, a 347. sz. betétben felvett ingatlanokat pedig az 1910. nov. 24-én kelt adásvevési szerződéssel szerezte H. Ambrus örökhagyó. Ezeket az ingatlanokat tehát H. Ambrus a felperessel kötött házasságának tartama alatt szerezte. Már pedig a házasság tartama alatt szerzett ingatlan akkor is közszerzemény, ha annak vételárára az egyik házastárs az ő különvagyonának elidegenítése útján befolyt pénzét fordította, s ebben az esetben az utóbbi csak az elidegenített különvagyonának készpénzben való megtérítését követelheti. Áttérve H. Ambrus különvagyonának kérdésére, nem vitás, hogy H. István és neje H. Katalin az 1908. évi augusztus hó 26-án kelt közjegyzői okiratba foglalt átadási szerződéssel átruházták ingatlanaikat gyermekeikre s ezek között liukra, H. Ambrusra is. E szerződés szerint H. Ambrus kapta a 2771. sz. betétben a II. 1 — 6. sor alatt felvett s onnan az 5318. sz. betétbe átvitt, összesen 13,969 négyzetölet kitevő ingatlanokat azzal a kötelezettséggel, hogy átvállalja az átadóknak a kalocsai "káptalannal szemben fennálló 1000 K tartozását, továbbá az almásjárási takarékpénztárnál levő tartozásból 200 K-t, azonkívül évenként fizet az átadóknak 200 K-t s kiszolgáltat nekik évenként 3 hl bort, 2 mm morzsolt kukoricát és 33 kg hízott sertés hust. A szerződés szerint évenként teljesítendő ezeket a szolgáltatásokat (kiköt-