Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XX. kötet (Budapest, 1928)

Magánjogi Döntvénytár. 121 fél megszüntetheti annak a kijelentésével, hogy a házassági életközösséget visszaállítani kívánja és ezt követően a hat havi különélés elteltével a H. T. 77. §-a a) pontjában meghatározott bontóok alapján a házasság felbontását kérheti; azonban a fellebbezési bíróság meg nem támadott ténymegállapítása szerint a felperes kijelentette, hogy az alperest a bírói felhívás kibocsátása iránt 1926. augusztus 17-én beadott kérvényt megelőzően magánúton nem értesítették arról, hogy az egyező elhatározással megszakított házassági életközösséget folytatni kívánja és erre az alperest magánúton fel nem hívta, tehát a felperes kérésére kibocsátott bírói felhívásnak a fentiek folytán joghatályt tulajdonítani nem lehet s ennélfogva a fellebbezési bíróság az anyagi jogot helyesen alkalmazta, amidőn a felperest keresetével elutasította. E döntés folytán a visszahívás komolyságának kérdése tárgytalan és a jelen kereset jogosságának szempontjából teljesen közömbös az is, hogy a felperes a fellebbezési eljárásban kijelentette, hogy az alperest visszafogadja, de az alperes kijelentette, hogy a házassági életközösséget helyreállítani nem hajlandó. = Állandó gyakorlat, 1. Mjogi Dtár XIII. 62., X. 218., VIII. 78., 80., 201. 74. Nem követelhető az ági vagyon pótlása a szerzeményi vagyon terhére a megsemmisülés esetén felül akkor sem, ha az örökhagyó ági vagyonát elajándékozta, avagy azt káros szenvedélyeinek kielégítésére (pl. italra, kártyára stb.) eltékozolta. (Kúria 1927. jún. 21. P. í 3257/1926. sz.) indokok: A nem vitás tényállás szerint R. János örökhagyó a szentmártonkátai 13. sz. betétben felvett ingatlanoknak atyjától örökölt fele részét az 1911. aug. 14-én kelt adásvételi szerződéssel 3000 K vételárért eladta, amely vételárból 1090 K a hátralékos jelzálogtartozásra fordíttatván, az örökhagyó kezeihez tisztán 1910 K jutott. A felülvizsgálati eljárásban is felmerült az a kérdés, hogy a hiányzó 1910 K ági értékért szavatoi-e az örökhagyó hagyatékában maradt szerzeményi vagyon abban az esetben is, ha az örökhagyó azt eltékozolta. A kir. Kúria nem leszi magáévá a fellebbezési bíróságnak azt az álláspontját, amely szerint az ági vagyon pótlásának csak abban az esetben nincsen helye, ha az megsemmisült. A kir. Kúria jogi felfogása szerint nem követelhető az ági vagyon pótlása a szerzeményi vagyon terhére a megsemmisülés «setén felül akkor sem, ha az örökhagyó ági vagyonát elaján-