Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XX. kötet (Budapest, 1928)
120 Magánjogi Döntvénytár. le, hogy felek a házassági életközösségei közös akaratelhatározással szüntették meg. Az ilyen a házasság erkölcsi tartalmával és céljával ellenkező megállapodásnak jogi hatálya nincs, attól bármelyik fél bármikor elállhal, tartozik azonban azt, hogy a különben joghatály nélküli megállapodást tovább fenntartani nem kívánja, a másik féllel bíróságon kívül közölni, mert csakis akkor válik annak a félnek további különélése jogos indok nélkülivé, ha az életközösség helyreállíiására felhívott fél az életközösség helyreállítását igazolatlanul megtagadja ; felperes maga is beismerte, hogy ilyen felszólítást bíróságon kívül az alpereshez nem intézett, és így mindkét házasfélnek különélése jogos indok nélkülinek azaz vétkesnek tekintendő. Minthogy pedig a H. T. 81. §-a értelmében az a fél, aki házastársa vétkes cselekményébe beleegyezett vagy abban részes volt, a házasság felbontását nem kérheti, felperes pedig a különélésben szintén vétkes: nyilvánvaló az is, hogy a felperes állal a H. T. 77. §. a) pontja alapján kieszközölt bírói meghagyásnak jogi hatálya nincs, és így a jogilag hatálytalan meghagyás teljesítésének a megtagadása a H. T. 77. §-ának a) pontjában meghatározott bontó ok megállapítására nem alkalmas. A fellebbezési bíróságnak a felperest a H. T. 77. §-ának a) pontjára alapított keresetével elutasító ítéleti döntése tehát az itt felhozott indokok alapján helyes. II. (Kúria 1927. jún. 23. P. III. 2339/1927. sz.) Indokok: A fellebbezési bíróság témként azt állapította meg, hogy a házasfelek között fennállott nézeteltérések és eívódások folytán a vagyoni igényeket, a nő és gyermektartási kérdéseket az 1925 december 1-én jelzett és a perhez becsatolva levő közjegyzői okirattal szabályozták és kölcsönös megállapodásuknak megfelelően ezen a napon a házassági életközösséget közös egyetértéssel megszakították és azóta különváltan élnek. Ez a ténymegállapítás a peres felek jegyzőkönyvre vett egyező előadásán nyugodván, az a felülvizsgálati panasz, hogy erre a ténymegállapításra nincs következtetési alap, helyt nem álló. A házasság erkölcsi tartalmából, céljából és állandó jellegéből folyóan a házasfelek együttélésre vannak kötelezve és ennek következtében a házassági életközösségnek kölcsönös megállapodással történt megszakítása esetén mind a két fél a házassági életközösség szándékos és jogos indok nélkül való megszakítójának tekintendő, vagyis mind a két fél különélése jogtalan. Az állandósult bírói gyakorlat értelmében a házassági életközösség megszüntetésének e jogtalan jellegét azonban bármelyik