Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XX. kötet (Budapest, 1928)

Magánjogi Döntvénytár. sértő cselekedet jön figyelembe s alapot ad az ebből folyó jogkövetkezmények megállapítására, de nem ad alapot kártérítésre-. Mindezért alaptalan a felperesnek a miatt emelt panasza, hogy a fellebbezési bíróság nem rendelte el a bizonyítás felvételét abban az irányban, hogy a felperes hitelezői csak a házasságára tekintettel várlak türelemmel és helyt nem álló az a panasz, hogy a fellebbezési bíróság helytelen következtetéssel jutott arra az eredményre, hogy keresetképtelenségét a felperes nem bizonyította. A kererelképtelenség bizonyíthatlansága következtében hiányzik az egyik lényeges feltétele annak, hogy az alperes tartási kötelezettsége megállapíttassék. Megfelel tehát már ezért az anyagi jogszabályának a fellebbezési bíróságnak az a döntése, ameilyel felperest keresetével elutasította. == Ad L L. ugyanígy már Mjogi Dtár XIII. 2., a Ptk. tvjav. 27. §-nak megfelelően. 73. Ha az együttélést a házastársak közös elhatározással szüntették meg, az ily megállapodás ugyan hatálytalan, de a felek bármelyikének további különélése csak akkor válik jogos indok nélkülivé, ha a másik fél bíróságon kivül közli vele, hogy a különben hatálytalan megállapodást fenntartani nem kívánja és őt az életközösség viszaállítására jel hív ja. 1. (Kúria 1927. jún. 2. P. III. 1887/1927. sz.) Indokok: A nem vitás tényállás szerint a felek házassági együttélése 1925! szeptember 7-én szűnt meg, amely napon felek az iratokhoz C) a. hiteles kiadványban csatolt közjegyzői okiratba foglalt egyességet kötötték. Ennek az egyességnek a tartalma szerint felek — vagyonjogi viszonyaik rendezése mellett — «alapos megfontolás után» annak a meggyőződésüknek is kifejezést adtak, hogy házasságuk tovább fenn nem tartható, és ennek következtében elhatározták, hogy a házassági életközösséget megszüntetni és a házassági bontó per folyamatba tételét szorgalmazni fogják. Nem vitás a felek között az sem, hogy a fentebbi egyesség megkötése napján alperes volt az, aki a közös lakásból eltávozott, magával víve az egyességben felsorolt és felperes által neki végkielégítésül átadott ingóságokat. Az előrebocsátottakból a kir. Kúria azt a következtést vonja