Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XX. kötet (Budapest, 1928)

Magánjogi Döntvénytár. 71 fizetéskor fennálló értéke között jelentkezik. Anyagi jogszabályt sértett ehhez képest a fellebbezési bíróság azzal, hogy az átértékelés kezdő időpontjául nem a szerződéskötés napját, hanem az esedékesség s illetve a fizetés elmulasztásának a napját vette alapul, mert az átértékelés alapja nem a késedelem, hanem az egyenlő értékkicserélés elve, ami helyesen csak akként alkalmazható, ha a vételár a szerződéskötés időpontjában fennállott érték szerint vétetik számításba. = Vételárhátralék valorizálására ugyanígy Mjogi Dtár XIX. 24.; 1. Blau valorizációs joggyakorlatunk 1927-ig 38. I. L. a köv. A7. sz. esetet is. 47. /. Jelzálogjog tőkéje nem értékelhető át akkor sem, ha a telekkönyvből kitűnik, hogy a zálogjog alapja vételárhátralékkövetelés, — //. Az egyetemleges kötelem nemcsak a felek kifejezett akaratából, a törvény különös rendelkezéséből, vagy tiltott cselekményből eredhet, hanem keletkezhetik magából a jogügylet természetéből és a jogügylet tárgyának jogi oszthatatlanságából is (adott esetben vevőtársak osztatlan vételárhátraléktartozásából). (Kúria 1927. márc. 16. P. VI. 8266/1926. sz.) Indokok: A követelés ingatlan hátralékos vételárából, illetőleg részben az ingatlannal együtt eladott s azon levő termények és élő gazdasági felszerelés vételárából származván, amely utóbbi, miután szintén értékálló dologról van szó, egyenlő tekintet alá esik az ingatlan vételárával: az adásvételi szerződés kötése óta bekövetkezett nagymérvű pénzértékromlás alapján az eladó, illetőleg annak jogutóda, a vevőtől a vélelárat, vagy a vételárhátralékot, a szerződéskötés idejében volt értékben követelheti, mert a felek szerződési akarata nyilván a vagyontárgyak egyenlőértékű kicserélésére irányult. Az átértékelés alapja ily esetben nem a késedelem, hanem az egyenlő értékkicserélés elve, ami helyesen csak akként alkalmazható, ha a vételár a szerződéskötés időpontjában fennállott érték szerint vétetik számításba, nem pedig az esedékesség s illetve a fizetés elmulasztása napján való értékben. A fellebbezési bíróság az átértékelésnél ilyképp helyesen vette alapul a szerződéskötés idején fennállott értéket és ezzel szemben az esedékesség idejének figyelmen kívül hagyása miatt érvényesített támadások alaptalanok. Az átértékelés mértékét illetőleg a kir. Kúria áltatában a