Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XIX. kötet (Budapest, 1927)

Magáfíjogi Döutvénylár. e célból az ítélet feloldását mellőzte azért, mert ha alperesnek ezek a vádjai esetleg valótlanoknak bizonyulnának is, a bekövet­kezett megbocsátás folytán azok az ajándékozási ügylet hatály­talanítását úgy sem eredményezhetnék. A kir. Kúria ugyanis alaptalannak találta felperesnek a meg­bocsátás megtörténlének a megállapítása miatt emelt felülvizsgá­lati panaszát is; mert ázzál a nem vitás ténnyel szemben, hogy felperes az alperest a panaszolt cselekmények elkövetése után házába újból visszafogadta s vele kibékülve, az együttélést hóna­pokon" ál zavartalanul folytatta, az a körülmény, hogy a jelen pert ennek dacára folytatta, a megbocsátásnak a békés együtt­élésben megnyilvánult tényét nem zárja ki. A megbocsátás tényé­nek a megállapításával tehát a fellebbezési bíróság sem eljárási, sem anyagi jogszabályt nem sértett meg. = Xegotium mixlum eúm donatione. Mjogi Dtár VI. 211., JX. íl., 5n. 40. A korábbi eladásról tudó második vevő jog­szerzése nem tekinthető rosszhiszeműnek, ha a máso­dik adásvétel megkötésekor az eladó volt birtokban és a korábbi eladás hatálya még gyámhatósági jóvá­haquástól fiiqqött. Tr, . „ , r, Jy 1 yj (Kúria 1920. febr. 24. P. V. 2929/1925. sz.) Indokok: Felperes keresetében azt adta elő, hogy a mező­nagymihályi ö9(>. sz. betétben I. 1 — 3., 5. és f 1. sorsz. alatt felvett ingatlanoknak K. István és Lajos nevén felvéve volt fele részét, az annak idején még kiskorú telekkönyvi tulajdonosoktól 1913. december hó 30-án kelt adásvételi szerződés szerint meg­vette, tulajdonjogot azonban a nyilvánkönyvbe való bejegyzés útján nem szerzett. Később 1923. évben fentnevezett K. István és Lajos a fen­tebb érintett ingatlanjulalékaikat K—cz István és neje J. Verona alpereseknek újból eladták s jólehet felperes szerint az alperesek figyelmeztetve is lettek, hogy az ingatlanjutalékot felperes már élőbb­ről megvette, alperesek az ügylethez ragaszkodva a tulajdonjogot a maguk javára bekebeleztélték. K—cz István és neje J. Verona fenti tulajdonjogszerzése fel­peres részéről sikeresen csak annyiban támadható meg, ha és amennyiben ellenükben oly tények nyernek megállapítást, ame­lyekből az a következtetés vonható le, hogy alperesek az ingat­lanjutalék megszerzésénél rosszhiszeműen jártak el. Tekintve, hogy a meg nem támadott tényállás szerint, amikor alperesek a kérdésben forgó ingallanjutalékra adásvételi szerző-

Next

/
Oldalképek
Tartalom