Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XIX. kötet (Budapest, 1927)

Magáfíjogi Döutvénylár. e célból az ítélet feloldását mellőzte azért, mert ha alperesnek ezek a vádjai esetleg valótlanoknak bizonyulnának is, a bekövetkezett megbocsátás folytán azok az ajándékozási ügylet hatálytalanítását úgy sem eredményezhetnék. A kir. Kúria ugyanis alaptalannak találta felperesnek a megbocsátás megtörténlének a megállapítása miatt emelt felülvizsgálati panaszát is; mert ázzál a nem vitás ténnyel szemben, hogy felperes az alperest a panaszolt cselekmények elkövetése után házába újból visszafogadta s vele kibékülve, az együttélést hónapokon" ál zavartalanul folytatta, az a körülmény, hogy a jelen pert ennek dacára folytatta, a megbocsátásnak a békés együttélésben megnyilvánult tényét nem zárja ki. A megbocsátás tényének a megállapításával tehát a fellebbezési bíróság sem eljárási, sem anyagi jogszabályt nem sértett meg. = Xegotium mixlum eúm donatione. Mjogi Dtár VI. 211., JX. íl., 5n. 40. A korábbi eladásról tudó második vevő jogszerzése nem tekinthető rosszhiszeműnek, ha a második adásvétel megkötésekor az eladó volt birtokban és a korábbi eladás hatálya még gyámhatósági jóváhaquástól fiiqqött. Tr, . „ , r, Jy 1 yj (Kúria 1920. febr. 24. P. V. 2929/1925. sz.) Indokok: Felperes keresetében azt adta elő, hogy a mezőnagymihályi ö9(>. sz. betétben I. 1 — 3., 5. és f 1. sorsz. alatt felvett ingatlanoknak K. István és Lajos nevén felvéve volt fele részét, az annak idején még kiskorú telekkönyvi tulajdonosoktól 1913. december hó 30-án kelt adásvételi szerződés szerint megvette, tulajdonjogot azonban a nyilvánkönyvbe való bejegyzés útján nem szerzett. Később 1923. évben fentnevezett K. István és Lajos a fentebb érintett ingatlanjulalékaikat K—cz István és neje J. Verona alpereseknek újból eladták s jólehet felperes szerint az alperesek figyelmeztetve is lettek, hogy az ingatlanjutalékot felperes már élőbbről megvette, alperesek az ügylethez ragaszkodva a tulajdonjogot a maguk javára bekebeleztélték. K—cz István és neje J. Verona fenti tulajdonjogszerzése felperes részéről sikeresen csak annyiban támadható meg, ha és amennyiben ellenükben oly tények nyernek megállapítást, amelyekből az a következtetés vonható le, hogy alperesek az ingatlanjutalék megszerzésénél rosszhiszeműen jártak el. Tekintve, hogy a meg nem támadott tényállás szerint, amikor alperesek a kérdésben forgó ingallanjutalékra adásvételi szerző-