Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XIX. kötet (Budapest, 1927)

Magá)ijoyi DöntvénytárAlaptalan felpereseknek is az amiatt emelt felülvizsgálati panasza, hogy a fellebbezési bíróság a felperes kárát a felperes megsérülése idején volt kereseti viszonyok alapján állapította meg és hogy a fellebbezési bíróság alpereseket a keresetileg követelt termény illetve annak egyenértéke helyeit a járadéknak pénzben fizetésére/ kötelezte. A keresőképesség csökkenéséből a sérültre hárult vagyoni hátrány mérvét ugyanis a sérülés idején volt kereseti viszonyok alapján kell megállapítani. A keresőképesség állandó természetű csökkenéséből a sérültre hárult vagyoni hátrány megtérítése pedig rendszerint pénzben fizetendő járadék alakjában követelhető s minthogy az adott esetben nem forognak fenn olyan körülmények, melyek az ettől az általános szabálytól eltérést követelnék, a fellebbezési bíróság alpereseket a járadéknak pénzben fizetésére az anyagi jognak megfelelően kötelezte. Alapos ellenben felperesnek az a felülvizsgálati panasza, hogy 4i fellebbezési bíróság alpereseket a felperes sérülése idején volt kereseti viszonyok ala,pján megállapított és kiszámítolt járadéknak átértékelés nélkül fizetésére jogszabálysértéssel kötelezte. Abból a lényből ugyanis, hogy pénzünknek az értéke a felperes sérülésének az ideje óta nagymértékben leromlóit, kétségtelen, hogy az a pénzösszeg, .mely a felperesre hárult vagyoni hátrány egyenértékéül a felperes sérülésének az idején volt kereseti és pénzérték viszonyok alapján állapíttatott meg, a mai értékű pénzben fizetve lényegesen kisebb értéket képvisel, mint a sérülés idején képviselt; tehát a felperesre hárult vagyoni hátrány egyenértékét már nem képviseli s a kár pótlására nem elegendő. Alperesek tehát kártérítési kötelezettségüknek a mai értékű pénz fizetésével csak a felperesre hárult vagyoni hátrány egyenértékéül megállapított összeg átértékelése utján, az átértékelt összeg fizetésével tehetnek eleget. Minthogy azonban a pénzértékének a leromlásával járó veszteségnek egyedül az alperesre hárítása az adolt esetben a baleset körülményeire és a peresfelek vagyoni viszonyaira is tekintenél méltányosnak nem mutatkozik, a kir. Kúria úgy találta, hogy fel\ peres alperesektől a fellebbezési bíróság által a felperesre hárult kár egyenértékéül megállapított összegnek teljes átértékelését nem, hanem a teljesen átértékelt összegnek körülbelül háromnegyedét igényelheti jogosan. = Ad l A vasút felelősségére ugyanígy Mjogi Rtár XVI. 17. és az otí idézett esetek. — Ad II. Felértékelés mértékének csökkentése kártérítés esetében Mjogi Dtár XVIII. 0.