Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XIX. kötet (Budapest, 1927)

Magáitjogi Döntvénytár. 4i> 97. §. értelmében már nem a bíróság, hanem kizárólag az árvaszék hatáskörébe tartozik, az alsóbíróságok ítéletének a gyermektartásdíj felemeléséről intézkedő részét hivatalból hatályon kívül kellett helyezni s a pert e részben a Pp. 182., 540. és 543. §§. egybevetett rendelkezései alapján meg kellett szüntetni. A fellebbezési bíróság ítéletének a végleges nőtartásdíj felemeléséről intézkedő rendelkezését alperes azon az alapon lámadia meg, hogy a fellebbezési bíróság jogszabályt sértett azzal, hogy a felperes szülői vagyoni helyzetének igazolására, valamint arra, hogy felperes ellátása a szülői gazdaságában végzett munkája egyenértéke fejében biztosítva van, a bizonyítást el nem rendelte. A panasz alaptalan. A peres felek között lefolytatott házassági bontóperben ugyanis a vagyontalan felperes eltartására az alperest kötelezték, ily esetben pedig a tartás követelésére jogosított nő szülei az anyagi jogszabályaink értelmében leányuk eltartására nem kötelezhetők s az a körülmény, hogy felperes szülőinek háztartásában él és olt esetleg munkálkodik, az alperest törvényen alapuló tartási kötelezettsége alól nem mentesíti. Nem sértett tehát jogszabályt a fellebbezési bíróság azzal, hogy a felperes szülői vagyoni helyzetének megállapítására a bizonyítás felvétel elrendelését mellőzte. - = V. ö. Mjogi Dlár XII. 101. — A férj tartási kötelezettsége megelőzi a szülőkét: ptk. tvfav. 152. §. 29. Ha a feleség a férjének Amerikában való távolléte alatt a házassági kötelék felbontásának is alapjául szolgáló oly ledér életmódot folytatott, mely teljesen kizárja a jérj javát is esetleg szolgáló hasznos munkálkodás lehetőségét, akkor a feleség nem tarthat igényt a férj által Amerikában szerzett vagyon tekintetében a közszerzeményre. (Kúria 1925. jan. 7. P. V. 976/1925. sz.) Indokok : I. A perben ügydöntő kérdés elsősorban az, hogy a felperes által keresetében emlitett — az alperes által időközben elidegenített — ingatlanok vételára tekintetében felperesnek van-e közszerzeményhez joga? A megállapított tényállás szerint, a kereseti ingatlanokat az 1908. évi június hó 8-án házasságra lépett peresfelek közül az alperes K. Gusztáv a keresetlevélhez A) alatt mellékelt adásvételi szerződéssel 1910. évi augusztus hó 10. napján vásárolta meg örököstársaitól 4574- K 20 f vételárért s annak tulajdonjogát kizárólag a saját javára telekkönyveztette. Alperes 19U. évi március hó 27-én Amerikába ment s onnét csak 1920. július hó lü-án érkezett vissza.