Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XIX. kötet (Budapest, 1927)

40 Magánjogi Döntvénytár. Alperes a csatolt házassági bontóper iratai szerint felesége — az itteni felperes ellen — ennek az alperes férj Amerikában távolléte alatti erkölcstelen életmódja miatt a házasság felbontása iránt már 1920. évi augusztus hó 4-én pert tett folyamatba, amely perben 1921. évi július hó 10. napján P. 246o/1920. 12. sorszám alatt hozott és jogerőssé vált ítélettel, a "peresfelek házassága a felperes (ott alperes; hibájából és vétkessé nyilvánítása mellett, az 1894. évi XXXI. t.-c. 76. §-a alapján (házasságtörés) felbontatott. Felperes a jelen perben a fentebb említett ingatlanok felerészét közszerzemény címén saját részére kéri megítélni, mert az ingatlanok az alperessel kötött házasságának tartama alatt szereztetvén azok közszerzeményi vagyonuknak tekintendők. Minthogy azonban alperes a per folyama alatt az ingatlanokat eladta, a fellebbezési eljárásbaD felperes az ingatlanok eladáskori értékének fele részében és pedig valorizált összegben kérte alperest marasztalni. II. Azt helyesen állapította meg a fellebbezési bíróság, hogy alperes nem a házassági együttélés megszakítása, hanem kereset céljából ment Amerikába s így a peresfelek között fennállott házassági életközösség megszűntének idejéül helyesen állapította meg alperesnek Amerikából történt visszatérésének idejét; minélfogva a felek között a házassági életközösség az alperes Amerikában való távolléte dacára ezideig fennállottnak tekintendő; következőleg egymagában az a körülmény, hogy alperes a fentebb említett időközben Amerikában távol volt, nem szüntetné meg a peresfelek közölt a szerzeményi közösséget. Minthogy azonban a közszerzeményi jog, nem egyedül magából a házasságkötésből, illetve a házassági kötelék fennállásából, hanem e mellett még a házastársak állal tényleg folytatolt gazdálkodásnak közösségéből származó jogosultság, kétségtelen, hogy a jelen esetben a felperes az alperes által saját személyes munkálkodása által szerzeit vagyonban, közszerzemény címén csakis abban az esetben részesedhetne, ha itthon Ő is olyan magatartást tanúsít, amelyből a házassági közös célokat szolgáló tevékenységére lehetne következtetni. A peres felek közölt folyamatban volt — fentebb említett — házassági bontóperben kiderített adatok és illetőleg a perben keletkezett jogerős bírói ítéletben foglalt megállapításokból azonban nyilván kitűnik, hogy felperesnő, férjének az alperesnek Amerikában való távolléte alatt a házassági kötelék felbontásának alapjául is szolgáló, olyan ledér életmódot folytatott, amely életmód a dolog természete szerint teljesen kizárja a férj javát is esetleg szolgáló hasznos munkálkodás lehetőségét. Ily körülmények között pedig felperes nem tarthat igényt az alperes által Amerikában szerzett vagyon tekintetében közszerzeményi részesedésre, mert annak hiányzik a törvényes alapja. Tekintve pedig, hogy felperes a 16. sorszám alatt beadott fellebbezésében maga azt adja elő. hogy a kérdésben forgó ingatlanok vételára alperesnek Amerikából történt hazaérkezése után