Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XIX. kötet (Budapest, 1927)

Magánjogi Döntvénytár. 31 {puszta adásvételi szerződéssel I) szerzett tulajdon homályos kategóriáját emlegeti, amelyet a Kúria — Grosschmid nyomán (Fejezetek I. 31—33. §.) — egyszer már végleg kiküszöbölt. Nagyon szabatos e részben Mjogi Dtár IX. 155. és 317.; v. ö. VIII. 93., IX. 44., 318., X. 76., 77., 142., XI. 77. A kérdés fokozatos elhomálvosítását I. Mjogi Dtár XVI. S6., XVII. 147. és XVIII 83. * 19. Az, aki jogellenesen jár el, arra, hogy a másik fél kellő gondossúg mellett a jogellenes cselekményt megakadályozhatta volna, nem hivatkozhatik. , (Kuna 1925. nov. 20. P. VI. 4334 1925. sz.) indokok : A kir. Kúriának P. VI. 5172/1924. számú ítéletének indokolása szerint a felperesek az állal, hogy a haszonbérleti szerződést gyámhatósági jóváhagyás végett be nem mutatták, szerződésszegést nem követtek el, ki van mondva ebben az ítéletben az is, hogy az eladóknak kötelességükben állott volna azt, hogy az eladni kívánt birtok haszonbérbe van adva — az árvaszéknek bejelenleni — nem lényeges tehát, hogy a felperesek abból, hogy a haszonbérelt birtok a szerződés megkötése utáni időben nekik megvételre ajánltatott és hogy ők is hozlak oly vevőt, aki őket a birtokban meghagyta volna, tudhatták azt, hogy az első- és másodrendű alperesek akkori gyámja a haszonbérelt birtokot el akarja adni. Az a körülmény tehát, hogy a felperesek a gyámhalósági jóváhagyást ki nem kérték és hogy a birtok eladását ily módon megakadályozni meg nem kísérelték, a kár megosztására nézve, jogos alapul nem szolgálhat; annál kevésbbé, mert az, aki jogellenesen jár el, arra. hogy a másik fél kellő gondosság mellett a jogellenes cselekményt megakadályozhatta volna, nem hivatkoznánk. = Kárenyhítésről I. Mjogi Dtár XVII. 37, 38, 84. és fent 11. sz. 20. Nincs perjogi akadálya annak, hogy a felperes az előző perben hozott ítéletek hatályának megtámadása nélkül keresettel szorgalmazhassa a már megítélt követelés átértékelését, ha az ítélet hozatalakor a bírói gyakorlat hasonló követeléseket még nem valorizált. m*> okl 29 P i 5545/1924. sz.) A kir. Kúria: A fellebbezési bíróság ítéletét részben megváltoztatja és az alperest végrehajtás terhével kötelezi, hogy a felperesnek (460) aranykoronának megfelelő (6.670,000) korona tőkét és ez után a mai naptól járó 8% kamatot, továbbá mind a három bíróság előtt felmerült költség egy része fejében (2.000,000) koronát 15 nap alatt megfizessen.