Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XIX. kötet (Budapest, 1927)

Magánjogi Döntvénytár. 29 K. János pedig az ekként vásárok ingatlanokból a ceglédi mosl 11,215. sz. tkvi betétben felvett részt az 1917. évi szeptember hó 26-án kelt szerződéssel H. Ferenc másodrendű alperesnek tovább eladta, akik is az ingatlanok tulajdonjogát a telekkönyvben saját javukra bekebelezlették. H. N. János az ingatlanok birtokba bocsátása iránt a felperesek ellen 1917. évben pert tett folyamatba, amelynek az eredményeként a felperesek köteleztettek az ingatlanokat H. N. Jánosnak birtokába visszabocsátani, mert a budapesti kir. ítélőtábla, mint fellebbezési bíróság megállapítása szerint a felpereseknek H. N. Jánossal kötött korábbi vétele felbontatott, újabb vételük pedig megcáfollalott. Felperesek ezt a pert megújították, melynek eredményeként ugyancsak a nevezett kir. ítélőtábla, mint fellebbezési bíróságnak már a jelen per folyamata alatt 1922. évi október hó 17-én 14. P. 5393 1920. 13. sorszám alatt hozott és jogerőssé vált ítéletével, az alapperbeli másod- és harmadfokú ítéletek hatályon kívül helyeztettek és H. N. János illetve az elhalálozása miatt az újított perbe vont örökösei (itteni III- IX. rendű alperesek) az ingatlanok birtoka iránt támasztott alapperbeli keresettel elutasíttaítak, megállapíttatván tényként, hogy itteni felperesek a közöltük és H. N. János között 1916. év szeptember havában létesült második adásvételi ügylet alapján helyezkedtek birtokba. Felperesek a 8. sorsz. a. előlerjesztett kereselkiegészítéssel perbe vonták még III - IX. rendű alperesekként az ingatlanokat elidegenítő H. N. János örököseit úgy az ő, nemkülönben egyik, időközben szintén elhalt leányának H. N. Anna, férj. B. Pálnénak netaláni ismeretlen örököseit is; mindezeket az alpereseket az eredetileg perbe vont első- és másodrendű alperesekkel együtt tulajdonjog átíratására alkalmas okirat kiadására kérték kötelezni. A felperesek keresete az első- és másodrendű alperesekkel szemben azon alapszik, hogy ezek az alperesek az ingatlanok megszerzése körül nem jártak el jóhiszeműen, mert tudták, hogy az ingatlanokat azok volt tulajdonosa, H. N. János már az ő vételüket megelőző időben a felpereseknek idegenítette el, minélfogva szerzésük rosszhiszemű lévén, a felperesekkel, mint korábbi vevőkkel szemben érvénytelen. 11. Az újított perben jogerős bírói ítélettel meg van ugyan már állapítva, hogy felperesek a kérdésben forgó ingatlanokat H. N. Jánostól még 1916. év őszén vagyis az elsőrendű illetve másodrendű alperesek vételét megelőző időben megvették, minthogy azonban az első- és másodrendű alperesek abban a perben részt nem vettek, reájuk az újított perbeli ítélet hatálya, amint azt a fellebbezési bíróság helyesen meg is állapította, ki nem terjed, ennélfogva és arra tekintettel is, hogy az első- illetve másodrendű