Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XIX. kötet (Budapest, 1927)

Magánjogi Dönl vénytár. "27 ben is lemondoitnak tekintendő, ha a hagyatéki vagyontárgyak közszerzemenyi eredetérőt öt a hagyatéki tárgyaláson fel nem világosították. (Kúria 1925. nov. 12. P. I 6399/1924 sz.) Indokok: A meg nem támadóit s ekként a felülvizsgálati eljárásban is irányadó lényállás szerint a peres ingatlanokat a leiperesnek az 1913. évi szeptember hó 28. napján elhalt férje, Cz. Rudolf, a felperessel kötött házasság tartama alatt 2400 K-ért vásárolta — a vételre fordította egyes, a különvagyonához tartozott ingatlanok elidegenítéséből befolyt 800 K készpénzét, továbbá első .házasságából származott kiskorú fiának, Cz. Lajosnak 800 K készpénzét is, mit a gyámhatóság kölcsönképpen nála meghagyott — és az ingatlanokat kizárólag a maga ne\ére irattá. A férje hagyatéki ügyében 1914. évi július hó 20. és december hó 28. napján megtartott hagyatéki tárgyalás alkalmával a felperes és a férj egyetlen leszármazója, első házasságából származott gyermeke, akként egyeztek meg, hogy a férj egész hagyatékát — közlük a peres ingatlanokat is — a gyermek örökli s a felperes a hagyaték felerészére mint egy gyermek részre özvegyi haszonélvezeti jogot nyer. A hagyaték átadása ekként meg is történt s az ingatlanok az örökös nevén állanak, aki az 1923. évi március hó 29. napján végrendelet, leszármazó örökösök, házastárs és felmenő örökösök nélkül elhalván, utána felerészben az I —VI. rendű alperesek, mint apai oldalági rokonok, felerészben pedig a VII. rendű alperes, mint anyai oldalági rokon hivatottak az öröklésre. A peres ingatlanok a szerzés körülményeinél fogva kétségtelenül a felperes és elhall férje közszerzeményének tekintete alá esnek, a felperes tehát a férj örökösével szemben azok felerészét a férjnek a szerzésre fordított különvagyona felerészének megtérítése és a szerzéssel keletkezett adósságnak — a házastársak közös tartozásának — felerésze viselésének kötelezettsége ellenében igényelhette volna. Ámde a felperes azzal, hogy férje hagyatéka tárgyalásának alkalmával az ingatlanoknak a férj örököse javára való átadásához hozzájárult s a maga részéről ezek tekintetében is csak özvegyi jogot tartott fenn, az ingatlanoknak egészben a férj különvagyonához tartozását elismerte s közszerzeményi igényéről lemondott. Nincs ugyan adat arra s ezt az alperesek sem állílolták, hogy a hagyatéki tárgyaláson az eljárt kir. közjegyző a peres ingatlanok jogi természetének megállapítására s a felperes jogaira befolyással bíró fennebbi lényeket kiderítette s azokat a felperes előtt