Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XIX. kötet (Budapest, 1927)
Magánjogi Döntvénytár. 11 meg, a fellebbezési bíróság jogszabálysértés nélkül állapította meg, hogy azok eredetileg érvénytelenek. Az alperesnek ez irányban felhozott panaszai tehát alaptalanok. Az I. alatti adásvételi szerződés létrejöttéhez azonban kir. közjegyző közreműködése nem volt szükséges, mert ebben a szerződésben a jegyesek az ingatlanra nézve nem egymással kötöttek jogügyletet, hanem csupán vevőtársakként szerepeltek és szerződésben foglalt ingatlanok felerészét az alperes mint vevő az eladótól közvetlenül szerezte meg. A felperesek azt a tényállítást, hogy az ingatlant egyedül 0. Gábor vette meg és az alperes vevőtársként csak később az okirat kiállítása alkalmával vétetett be a szerződés szövegébe, a valódinak elismert okirat tartalmával szemben nem bizonyították; ennek folytán a fellebbezési bíróságnak e helyült is elfogadott helyes indokolása szerint nem a vett ingatlannak az alperes tulajdonává vált felerésze, hanem az alperes helyett 0. Gábor által kifizetett 220,000 K vételárrész tekintendő az alperes részére történt ajándékozásnak. Ennek a 220,000 K vételárrészletnek a vevő részére történt kifizetése által az ajándéktárgy, vagyis a 220,000 K az alperes részére átadottnak lévén tekintendő, az 1886. évi VII. t.-c. 22, §. c) pontja értelmében az ajándékozási jogügylet érvényességéhez közjegyzői okirat, az ajándékozó és ajándékozott felek közölt fennálló jegyességi viszony dacára sem volt szükséges. A felpereseknek erre vonatkozó panasza tehát nem alapos. De végül alaptalan az a panasz is, hogy a ./) alattiban foglalt ajándékozás házasság okából történvén, a házasság létre nem jötte folytán az ajándékozás hatályát vesztette. Ez a panasz azért alaptalan, mert a házasságkötés nem az alperes hibájából, hanem az O. Gábor halála folytán maradt el; erre az esetre azonban a felperesek által felhozott jogszabály nem alkalmazható. = Az ajándékozásnak «okafogyása» eszerint csak a H. T. 3. §. korlátai között jöhet figyelembe. Ellenben az eljegjzésszegésből eredő kártérítést a Kúria a H. T. 3. §. korlátain túl is megítéli: Mjogi Dtár XIII. 81., XV. ÍJO. 6. Ha a házastársak egymás kölcsönös hozzájárulásával végrendeleteket alkotnak, ezzel korábban kötött öröklési szerződésüket hatályon kívül heIndokok: A hagyatéki iratokból megállapítható, hogy néhai Sch. György 1916. évi július 17-én és néhai Sch. G)örgyné, szül. lyezik. (Kúria 1925. okt, 22. P. I. 5998/1924. sz.)