Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XIX. kötet (Budapest, 1927)

8 Mayánjogi Döntvénytár. Ha ugyanis a híróság egy korábbi perben hozott ítéletében valamely jogot megítélte, az ily ítélet jogereje nem lehet akadálya annak, hogy az ítélet jogerőre emelkedése után bekövetkezett valamely anyagi jogszüntető tény alapján az illető jog megszűnése iránti igény érvényesíttessék. Mindezeknél fogva a kir. Kúria a fellebbezési bíróság ítéletét megváltoztatta s kimondotta, hogy felperes keresetével a fellebbezési bíróság ítéletében felhozott okokból el nem utasítható. A fellebbezési bíróság elfoglalt jogi álláspontjánál fogva nem bocsátkozott annak eldöntésébe, hogy mennyiben felelnek meg a valóságnak felperes ama lényállításai, amelyeket a per során alperesnek a házasság felbontása után tanúsított viselkedése tekintetében tett. Ezért a kir. Kúria a rendelkező rész értelmében határozott. = A névhez fűződő személyiségi jognak nagyon érdekes kiterjesztése. Az egészen új tétel szerint a nő névviselési jogának ez az elvesztése nem valami specifikus érdemetlenségi következmény, hanem a férj névjogának folyománya, mert ily esetben a nő névviselése a férj jogi érdekeit — személyiségét — sérti. A tétel mindenesetre megérdemli, hogy a ptk. tvjav. szövegezésében is figyelembe vétessék (v. ö. ptk. tvjav. 48. ?. II.). 3. A H. T.-ben nincs oly rendelkezés, amelynek alapján az épelméjű házastárs elmebeteg s e szerint cselekvőképtelen házastársával szemben házasságának felbontását kérhetné. . (Kúria 1925. nov. 13. P. III. 65011924. sz.) A kir. Kúria az alsóbírósági ítéletek hatályon kívül helyezésével a jelen perben az eljárást megszünteti. Indokok: A fellebbezési bíróságnak e részben meg nem támadott ítéleti tényállása szerint az alperes elmebeteg, arra pedig nincs adat, hogy ezt a betegségét alperes a per folyama alatt szerezte, amit egyébként felperes sem állított. Megállapítható tehát, hogy alperes a jelen per megindításakor már elmebeteg volt. A H. T. 87. §-ában foglalt rendelkezés értelmében az elmebeteg házastárs nevében törvényes képviselője a gyámhatóság felhatalmazásával kérheti házasságának felbontását, ellenben a H. T.ben nincs oly rendelkezés, amelynek alapján az épelméjű házastárs elmebeteg s e szerint cselekvőképtelen házastársával kötött házasságának felbontását kérhetné (H. T. 127. §-a). Minthogy ezek szerint a cselekvőképtelen (elmebeteg) alperesnek a jelen perben nincs perképessége, ez a pergátló körülmény pedig a Pp. 180. §-ának utolsó bekezdésében foglalt rendelke-