Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XIX. kötet (Budapest, 1927)

Magánjogi Döntvénytár. 100. A házastársaknak családi állapotából származó vagyonjogi viszonyait a házasfeleknek a házasság megkötése idejében érvényben volt hazai törvényei szerint kell megítélni. (Kúria 1926. szept. 28. P. Iíí. 8124/1925. sz.) A kir. Kúria: A fellebbezési bíróság ítéletét megváltoztatja, a felperest abból az okból, mert időközben magyar állampolgárrá lelt és így közszerzeményének, helyesen közös szerzésének biztosítását a 41. sz. kúriai teljes ülési döntvényre való figyelemmel nem igényelheti, keresetével elutasíthatónak nem találja; ezért a fellebbezési bíróság ítéletének a perköltség és fellebbezési költség iránt intézkedő részét hatályon kívül helyezve, a fellebbezési bíróságot arra utasítja, hogy a kir. Kúriának 1924. lebruár 14-én P. Hl 8055/1922. sz. alatt hozott feloldó végzésében elfoglalt jogi álláspont alapúi vételével hozzon megfelelő érdemi határozatot. Indokok: A kir. Kúria a rendelkező részben idézett feloldó végzésében szabatosan körülírta azt a jogi álláspontját, hogy felperesnek az általa alperessel együttesen és közösen szerzettnek vitatolt vagyon iránti kereseti igényét, azaz a közös szerzésnek biztosítását — feleknek osztrák, illetőleg utóbb cseh-szlovák állampolgárságára való tekintettel — az ált. o. ptk. 92., 1234., 1236., 1237. és 520 §-aiban foglalt rendelkezések alapúi vétele mellett kell eldönteni. A fellebbezési bíróság a kir. Kúriának fentebbi jogi álláspontjához a Pp. 543. §-a 3-ik bekezdésében írt jogszabály értelmében alkalmazkodni tartozott volna. A fellebbezési bíróság azonban eltol a reá nézve is kötelező állásponttól eltérve, arra való tekintettel, hogy alperes időközben magyar állampolgárságot szerzett és így ebben a perben a magyar jog szabályai alkalmazandók, felperes kereseti igényét a kir. Kúriának már idézett döntvénye alapján elutasította. A fellebbezési bíróságnak ez a döntése azonban nemcsak a Pp. 543. j^-ának 3. pontjában foglalt jogszabályba, hanem abba a nemzetközi jogilag elismert anyagjogi szabályokba is ütközik, hogy a házastársaknak családi állapotából származó vagyonjogi viszonyait a házasfeleknek a házasság megkötése idejében érvényben volt hazai törvényei — léhát a fennforgó esetben az á. optk. rendelkezései — szerint kell megítélni. Ezek alapján a kir. Kúria a fellebbezési bíróság ítéletét a rendelkező rész értelmében megváltoztatta és a fellebbezési bíróságot új érdemi határozat hozatalára utasította. = A házasságkötéskor volt lakóhely irányadása : Mjogi Dtár IX. 1. 101. /. Az ingatlan-eladás alakszerűségének megfelel az olyan okirat is, amely a jogügylet tárgyát csupán oly megjelöléssel tartalmazza, hogy annak