Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XIX. kötet (Budapest, 1927)

Mayáitjogi Döntvénytár. 453 alapján a kérdéses ingatlan elidegenítettként történt minősége kétségtelenül megállapítható. — II. Ha áz eladó az eladott ingatlant tehermentesen köteles átadni és a vevő kimutatja, hogy a vételár megfizetése által ismételt fizetés veszélyének van kitéve, az eladó a vételárnak vagy a vételárhátraléknak feltétlen fizetését saját kezéhez mindaddig nem követelheti, míg a bejegyzett zálogjog törlését nem eszközli. — ///. Bírói letételt az eladó ily esetben csak akkor követelhet, ha a vevő birtokba lépett. (Kúria 1926. okt. 1. P. V. 2724 1926. sz.) indokok: Alperes a fellebezési bíróság ítéletét elsősorban azon az alapon lámadta meg felülvizsgálati kérelemmel, mert a fellebbezési bíróság a 4420 1918. M. E, sz. kormányrendelet 1. pontjának megsértésével és a kir. Kúria 27. számú polgári jogegységi döntvénye helytelen alkalmazásával állapította meg, hogy a 3 7. jelű szerződés lényeges kellékhiányban nem szenved és ennélfogva az adásvételi ügylel a peres felek közöli érvényesen megkötöttnek tekintendő. Alperesnek ez a támadása nem alapos. A kifogásolt 3'/. jelzésű szerződés u. i. részletesen körülírja a határok pontos megjelölésével az adásvétel tárgyát képező ingatlanokat, s a vételár mennyisége tekintetében oly kimerítő rendelkezéseket tartalmaz, hogy azok értelmében a fizetendő vételár összege szabatosan meghatározottnak jelentkezik. A 4420/1918. M. E. számú rendelet csak azt követeli meg, hogy az ingatlant elidegenítő jogügylet érvényességéhez a jogügyletnek okiratba foglalása szükséges, azonban azt nem írja elő, hogy az eldegenítésre irányuló jogügylet csupán akkor érvényes, ha az elidegenítés tárgya az arról szóló okiratban a megfelelő telekkönyvi adatok szerint pontosan meg van jelölve és így megfelel a hivatkozott kormányrendeletnek az olyan okirat is, amely a jogügylet tárgyát csupán oly megjelöléssel tartalmazza, hogy annak alapján a kérdéses ingatlan elidegenítettként történt minősége kétségtelenül megállapítható ; továbbá a szóbanforgó 3 7. jelű okirat a kir. Kúria 27. számú polgári jogegységi döntvényében foglalt jogszabálynak is megfelel, mert a jogügyiéiben résztvevő feleken felül megjelöli az ingatlant és az ellenszolgáltatást is. Az anyagi jogot sérti azonban a fellebbezési bíróságnak az alperest teljesítésre kötelező ítéleti döntése. Ugyanis abban az esetben, ha az eladó az eladott ingatlant