Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XIX. kötet (Budapest, 1927)

Magánjogi Döntvénytár. Minthogy azonban a kir. Kúria a jelen ítéletével a kötelesrész hátralékos eredeti összegét jelentékenyen felértékelte s így a korábbi időre eső kamatokra kárpótlást nyertek, a felperesek a tőke felemelésében, az ekként felértékelt összeg után kamatot csak a mai naptól kezdően talált megítélhelőnek, és pedig figyelemmel az 1923: XXXIX. t.-c. 2. §. í^bek.-re és 3. §-ára méltányosan 7 %-ban. = Bíróilag megítélt követelés átértékelése: íent 20. sz., Mjogi Dtár XVIII. 64., XVII. 55., 58. A fenti eset hasonmása megítélt ági vagyon tekintetében : P. I. 2368/1925. Mjog Tára VII. 95. 96. /. Nemleges kötelem megszegésére kikötött kötbér érvényesítése nem zárja ki az igényt a jövőbeli szerződésszegéstől való eltiltásra. — //. Kötbér méltányosan valorizálandó annak a célnak megfelelően, amelyet a felek a szerződés kötésekor ahhoz lÜztek' (Kúria 1926. szept. 16. P. II. 4718/1925. sz.) A kir. Kúria: Úgy a felperes, mint az alperes felülvizsgálati kérelmének részben helyt ad, a fellebbezési bíróság Ítéletét akként változtatja meg, hogy az alperes által felperesnek 15 nap alatt végrehajtás terhe mellett fizetendő kötbér összegét 50.01)0,000, azaz ötvenmillió koronára leszállítja, egyszersmind alperest a gyártelepen létesített étkező üzemben tartásától eltiltja. Indokok: Peresfelek az A) a. csatolt szerződés 7. pontjában foglalt azzal a kikötéssel, hogy alperesnek nincs joga sem a gyártelepen, sem annak közelében vendéglőt létesíteni vagy harmadik személv állal nyittatni és hogy e 'tilalom megszegése esetére o0,000 K kötbért köteles fizetni, felperesnek a tulajdonát képező gyári vendéglőből, az úgynevezett kaniinból a gyár alkalmazottaitól várható jövedelmét kívánták biztosíiani. Habár az idézett kikötés vendéglő létesítését tiltja és e tilalom biztosítására van a kötbér kikötve, mind a mellett a szerződés helyes értelmezésével, jogszabálysértés nélkül mondta ki mind a két alsóbíróság, hogy alperes az állal, hogy a gyártelepen étkezőt állított lel, amelyben a gyár tisztviselőit kedvezményes áron ebéddel látja el a szerződésben foglalt tilalmat megszegte, mert tényként van a fellebbezési bíróság ítéletében megállapítva, hogy az alperesi étkező létesítése előtt a gyári tisztviselők egyré>ze — időnként az ebédet előre megrendelve — a felperes vendéglőjében étkezett, amiből felperesnek haszna volt; alperes az étkező felállításával a gyár tisztviselőit a kanliu igénybevételétől elvonván, felperesnek az ezek fogyasztásiból várható jövedelmét kevesbítette. Az idézett lényállás mellett az alperes által bizonyítani kívánt Magánjogi Döntvénytár. XIX. 10