Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XIX. kötet (Budapest, 1927)

130 Magánjogi Döntvénytár. jelen keresetét indította, szándékosan elkövetett tilos önhatalom útján jutott. Szabálysértés, iratellenesség és nyilvánvalóan helytelen következtetés nélkül állapította meg a fellebbezési bíróság azt is, hogy alperes sem felperes bérbeadója, sem pedig e bérbeadó jogutódja sem volt, továbbá, hogy felperes a jelen keresetben érvényesített jogáról alperessel szemben és annak javára hatályosan le nem mondott. E szabályszerűen megállapított tényállás mellett az a körülmény, vájjon felperes az 1929-23-iki gazdasági évre eső haszonbért alperes feleségének, az eredeti haszonbérbeadó örökösének mikor és miként fizette, vájjon ki volt oka annak, hogy alperes neje ezt a neki állítólag felajánlt naszonbért fel nem vette, a jelen perben nem ügydöntő. Alperes szándékosan elkövetett tilos önhatalmú birtokbavétele oly tilos cselekmény, amely alperest az ez által okozott tényleges kár és elvont haszon teljes összegének megtérítésére kötelezi. És pedig annál is inkább, mert a fellebbezési bíróság által megállapított az a körülmény, hogy a felperes által alperes ellen indított sommás visszahelyezési perben hozott elsőbírói ítélet felperest keresetével elutasította, alperes eljárását sem jóhiszeművé nem tette, sem kártérítési kötelezettségét sem enyhíti. Nem tette jóhiszeművé, mert a sommás visszahelyezési perben az elsőfokú ítélet jóval a tilos cselekmény elkövetése után hozatott. Es nem enyhítette alperes kártérítő kötelezettségét, mert az alaptalan és későbbi jogerős bírói döntéssel megdőlt ítéletek alapján okozott kár megtérítése az alaptalan ítéletre támaszkodót még annak egyébkénti jóhiszeme esetében is változatlanul terheli, amelv jogelv a Pp. 389., 572., 579. §§-aiban, az 1881 : LX. t.-c. 236', 244. §§-aiban, valamint a Pp. 38. §-ban törvényes szabályozást is nyert. = Ad II. L. e tétel tüzetes kifejtését Almási: Kötelmijog kézikönyve 769—773. I. 87. /. A kikötött ügyvédi jutalomdíj nem járteljes összegében, ha a kifejtett ügyvédi tevékenység — az eljárás beszüntetése folytán — lényegesen alul marad annak az ügyvédi munkának, amely az ügyek teljes lebonyolításával járt volna s amely a magasabb összegű tiszteletdíjjal honorálni céloztatott. — II. Ha a dologi adós a követelés érvényesítését a perben nem ellenzi és költségbiztosíték bejegyzésének hiányában a felmerült költségekkel sem saját személyében, sem mint dologi adós nem terhelhető. (Kúria 1926. szept. 10. P. Ví. 5716/1925. sz.)