Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XIX. kötet (Budapest, 1927)

Magánjogi Döntvénytár. 127 lévén tekinthető, első és másodrendű alpereseket a bírói árverés útján való eladás esélyeinek kitenni ez idő szerint nem lehet; a fellebbezési bíróság az anyagi jog sérelmével rendelte el a tulajdonközösségnek árverés útján való megszüntetését; ugyanazért első és másodrendű alperesek felülvizsgálati kérelmének helyet adni, annak következményeként a fellebbezési bíróság ítéletének megváltoztatásával, felperest keresetével elutasítani s a Pp. 425., 508. §-ai értelmében mint pervesztest a per- és fellebbezési költségben s azonfelül a Pp. 543. §-a alapján az eredménnyel járt felülvizsgálat költségében is első és másodrendű alperesek javára marasztalni kellett. — Az alapelvet I. Mjogi Dtár XIV. 8.; megerősítését a korona értékének állandósága ellenére XVII. 94. 83. /. A rendőri büntető bíróság elé utalt ügyekben is alkalmazandó az a szabály, hogy a büntető bíró ítéleti megállapítása, mely szerint a terhelt a terhére rótt cselekményt tényleg elkövette, az utóbb eljáró polgári bíróságra nézve irányadó. — //. A vasút közegének vétkessége esetében a sérült önvétkére nem hivatkozhatik. Tr, . (Kúria 1926. szept. 14. P. VI. 257/1926. sz.) Indokok: Valamely büntető ügyben hozott és jogerőre emelkedett határozat, vagy ítélet az abban eldöntött ama kérdés tekintetében, amelyre nézve a büntető bíró megállapítja, hogy az illető terhelt a terhére rótt cselekményt tényleg elkövette, az utóbb eljáró polgári bíróságra nézve irányadó (E. H. 1907. március 27. 4217/1900/P. sz.). A hivatkozott szabály természetszerűleg a rendőri büntető bíróság elé utalt ügyeknél is alkalmazandó. A fellebbezési bíróságnak a fentiek értelmében hozott döntése ilykép az anyagi jogszabálynak megfelel és alperesnek erre vonatkozó panasza alaptalan. A rendőri büntető bíróság által megállapítva lévén, hogy a villamos kocsivezetője kocsiját az előírtnál nagyobb sebességgel vezette s az utca keresztezésnél a menetsebességei nem mérsékelte és ezzel a Kbtk. 120. §-a alá eső kihágást követte el, a polgári perben ellenkező tényállás meg nem állapítható. Ekként a fellebbezési bíróság a tényállás alapján helyesen mondta ki, hogy a kocsivezetőt a balesel előidézése körül vétkesség terheli, amiből viszont helyesen következtette, hogy az elütöt lólogali kocsi hajtója hibája mellen sem állapítható meg, hogy a