Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XIX. kötet (Budapest, 1927)

126 Magánjogi Döntvénytár. rendelet érvényességének inkább kedvez. Az alperes felülvizsgálati panasza folytán tehát elsősorban azzal a kérdéssel kellett foglalkozni, hogy a megtámadott végrendelet el van-e látva azokkal az alaki kellékekkel, amelyek a magyar magánjog szabályai szerint a magán-, esetleg közvégrendeletek alaki érvényességéhez kívántatik. = Az ítélet tényállását és a Grácban alkotott végrendelet alaki kellékeinek elemzését az optk. szerint 1. Magánjog Tára VII. k. 108. I. 71. sz. — Magára az alapelvre 1. Mjogi Dtár IX. 32. (PHT. 573.) 82. Ház közös tulajdonának árverésen való megszüntetésére a jelenlegi idő — a korona értékállandósága ellenére — még mindig alkalmatlan. (Kúria 1920. szept. 9. P. V. 7674/1925. sz.) Indokok: Az első és másodrendű alperesek felülvizsgálati kérelmükben azt panaszolják, hogy a fellebbezési bíróság annak az anyagi jogszabálynak a megsértésével, hogy a tulajdonközösségnek bírói árverés útján való megszüntetése csak az arra alkalmas időben kérhető, rendelte el a peres ingatlanra vonatkozóan a felperes és az első és másodrendű alperesek között fennálló tulajdonközösség megszüntetését. Az első és másodrendű alpereseknek ez a panasza alapos, mert ha igaz is az, hogy a korona értékének nagymérvű ingadozása az utóbbi időben megszűnt s ekként a korona vásárló erejében szilárdulás mutatkozik is; s bár az is igaz, hogy a peres ház és belteleknek nyilvános bírói árverésen való eladásával esetleg jelentékeny vételár lenne is elérhető; ezek a körülmények a peres ingatlanra fennálló tulajdonközösségnek bírói árverésen való eladás útjáni megszüntetésére elég alapot azért nem szolgáltathatnak ; mert még magasabb vételár elérése mellett is, tekintetlel az ingatlanok értékében még mindig tartó hullámzásra, kétséges maradna, hogy első és másodrendű alperesek a reájuk eső vételáron megfelelő lakásul szolgáló házat szerezhetnek avagy ilyent építhetnek-e? s mert ennek hiányában az országszerte fennforgó lakásszükségre figyelemmel, az is kétséges, hogy első és másodrendű alperesek megfelelő lakáshoz egyáltalán hozzájuthatnak-e? továbbá, mert a tulajdonközösségnek árverés útján való megszüntetéséből első és másodrendű alpereseket érhető károsodással szemben, a közösségnek most jelzett módon való megszüntetését az sem indokolhatja, hogy a közös házban lakó peres felek között egyenetlenségek is fordullak elő. Ekként a tulajdonközösségnek bírói árverésen eladás útján való megszüntetésére a jelenlegi idő alkalmasnak még mindig nem