Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XIX. kötet (Budapest, 1927)
122 Magánjogi Döntvénytár. ben, hanem mint meghatalmazottak a feleségük nevében is jártak volna el. A házastársi viszony egymagában a meghatalmazotti minőséget meg nem állapítja, abból arra, hogy a férj az ügyletet a íelesége megbízásából aző ingatlan illetőségére is megkötötte, következtetés nem vonható. A felperes feleségének utóbb telt az a nyilatkozata, hogy a jogügylethez hozzájárul és a perbe mellékbeavatkozóként történt belépése, az alperes felesége részéről pedig a felperes által bizonyítani kivánt az a tény, hogy a vételárrészletek kifizetése körül alperessel együtt a felesége is eljárt és azok kifizetése céljából együtt vették fel a kölcsönt, a meghatalmazás és a szerződés aláírásának a hiányát nem pótolja. Ezek szerint nem sértett a fellebbezési bíróság eljárási szabályt, amikor a fenti körülményekre, amelyek az ügy elbírálása szempontjából nem döntők, a felperes által ajánlott bizonyítást el nem rendelte és nem sértett anyagi jogszabályt, amikor kimondta, hogy a felperes felesége mint eladó és az alperes felesége mint vevőre nézve a B) alatti ideiglenes adás-vételi szerződésbe foglalt jogügylet a 4420/1918. M. E. sz. rendelet értelmében érvénytelen, ellenben ez a jogügylet a peres felekre és a felperes ingatlan illetőségére vonatkozó részében a fentiek szerint érvényesnek tekintendő, minthogy azonban a fellebbezési bíróság ítélete nem tartalmaz ténymegállapítást arra nézve, hogy felperes a saját ingatlan illetőségének vételára fejében mit követelhet: a fellebbezési bíróságot a rendelkező részben körülírt eljárásra utasítani és a felülvizsgálati költségeket a Pp. 508. §. 3. bekezdése értelmében megállapítani kellett. = Ad I. A Kúria szem elől tévesztette a férj mint álképviselő ügyletének formaszerűtlen helybenhagyására vonatkozó állandó gyakorlatot, I. Mjogi Dtár XIV. 7., XV. 58., XVI. 119., v. ö. XV. 24., XVII. 10. — Ad II. «IIallgatag» meghatalmazás í Mjogi Dlár XVI. U7. 79. /. Ha a nemesrenda, illetőé honoratior házastársak házassága alatt szerzett vagyon szerzésének alapja a nő különvagyona volt, az ekként szerzett vagyon fele a házasság megszűnésekor a férjet, fele pedig a feleséget illeti meg abban az esetben is, ha a vonatkozó vagyontárgyak tulajdona egészen a feleség nevére került. — //. A férj azonban az ekként a házasság alatt szerzett vagyonból neki járó felerész fejében a feleségnek megtéríteni