Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XIX. kötet (Budapest, 1927)

Magánjogi Döntvénytár. 121 Ezeknek a szempontoknak figyelembevételével, tekintettel a fellebbezési bíróság által az alperes férj vagyoni és társadalmi helyzetére nézve megállapított adatokra, a kir. Kúria arról győződölt meg, hogy a felperes részére megállapított 40 aranykorona tartásdíj nem megfelelő, azért ennek mértékét havi 50 aranykoronának megfelelő összegre emelte fel. Ennek a magasabb tartásdíj fizetésének kezdő időpontját azonban a kir. Kúria 1926. évi október hó 3. napjával határozta meg, mert a magasabb tartásdíjnak a már letelt hosszabb időre való fizetése az alperes anyagi romlását okozná. Megjegyzi a kir. Kúria, hogy a felemelt tartásdíj után kamat azért nem jár, mert a tartásdíj felemelés nem átértékelése, hanem annak a Pp. 413. §. értelmében való módosítása és az állandó bírói gyakorlat szerint tartásdíj után kamatot nem lehet megítélni. = Ad I. Helyes levezetés abból, hogy a végleges nőtartás kiszabásában csak a nőnek a házasság felbonlásakor volt jövedelme jön figyelembe. — Ad II. Mjogi Dtár VIII. 240. 78. I. A férj a maga ingatlanhányadával együtt a feleségéét is meghatalmazás nélkül eladta. A kir. Kúria szerint a feleségnek utóbb tett az a nyilatkozata, hogy a jogügylethez hozzájárul, a meghatalmazás és szerződés aláírásának a hiányát nem pótolja. — //. A házastársi viszony egymagában a meghatalmazotti minőséget meg nem állapítja. (Kúria 1926. szept. 7. P. II. 4587/1925. sz.) Indokok: A peresfelek közölt létrejött és 1924. évi március 19-én írásba foglalt ideiglenes adás-vételi szerződés az adás-vélel tárgyát képező ingatlan megjelölését, az ellenszolgáltatást és a jogügylet egyéb feltételeit magában foglalván, az a peresfelekre nézve, akik a szerződést aláírták, a 4420/1918. M. E. rendelet szempontjából érvényes. Az a körülmény, hogy a szerződésben eladóként a felperes felesége, vevőként pedig az alperes felesége is meg vannak nevezve és ezek a szerződést alá nem írták, a peresfelek között létrejött jogügyletet az ingatlannak a felperes tulajdonát képezett részé tekintetében érvénytelenné nem teszi, mert felperes a kérdéses ingatlanból az őt illető részt a felesége mint társtulajdonos hozzájárulása nélkül is eladhatta, alperes pedig jogosítva volt azt a felesége nélkül is megvenni. Jogszabálysértés nélkül nincsen tényállásként megállapítva, hogy peresfelek a jogügylet kötése körül nemcsak saját nevük-