Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XVIII. kötet (Budapest, 1926)

Magánjogi Döntvénytár. vételi ügyletre vonatkozóan is irányadónak kell tekinteni. Nem helytálló ekként alperesnek anyagi jogszabálysértés címén emelt az a felülvizsgálati panasza, hogy a fennforgó esetben az 1877. évi VIII. t.-c. rendelkezései a peres kérdés elbírálásánál irányadók nem lehetnek. Anyagi jogszabálysértést panaszol alperes amiatt is, hogy a fellebbezési bíróság azt állapította meg, hogy az 1923 : XXXIX. t.-cikk az 1877 : VIII. t.-c. intézkedéseit hatáiyon kívül nem helyezte, illetőleg nem érintette s ekként az 1877 : VIII. t.-c. rendelkezései a jelep perben alkalmazást nyerhetnek. Ez a panasz sem alapos; ugyanis az 1923 : XXXIX. t.-c. a pénztartozások késedelmes teljesítése esetében a hitelezó't megillető kártérítés kérdését szabályozza s eme törvény 4. §-ának 2. bekezdésében kifejezetten kiemeli, hogy abban az esetben, ha a szerződés vagy bírói ítélet a késedelmi kamatot a tőke tartozásra irányadó forgalmi cikk (termény) mennyiségében fejezi ki, akkor még ezen törvény 2. §. 1. bekezdésében megállapított mérsékelt összegű kártérítésnek sincs helye; miből folyóan kétségtelen, hogy a nem pénztartozás tekintetében az 1923 : XXXIX. t.-c. intézkedései alkalmazást nem nyernek. Tekintve, hogy a kielégítési végrehajtás elrendelésének alapul szolgált adásvételi szerződés 9. és 10. bekezdése szerint, abban az esetben, ha felperes a 150 q búzát 1924. április 15-ig a szerződésben meghatározott körzeti malomba be nem szolgáltatná, akkor ezen búzamennyiségen felül kötbér címén alperesnek szintén 150 q búzát szolgáltatni köteles, azonkívül mindkét búzamennnyiség után még 8% búzaértékű kamatot is fizetni tartozik; a szerződés eme rendelkezéséből, tekintettel az 1877: VIII. t.-c. 2. §-ának 2. bekezdésére és arra, hogy kötbér után kamat nem jár, nyilvánvaló, hogy a most idézett törvény 1. §-ának i. bekezdésében foglaltakkal ellenkező tartalmú okirat közjegyzői okirat erejével nem bír s az a végrehajthatóság előfeltételének hiányában a kielégítési végrehajtás elrendelésére alapul nem szolgálhat ; következésképen az ennek dacára mégis elrendelt kielégítési végrehajtás megszüntetésének helye lévén, a fellebbezési bíróság nem sértette az anyagi jogot akkor, amikor az 1877 : VIII. t.-c] 4. §-ára utalással és felhívásával a Ppé. 39. §. c) pontjának az elrendelt kielégítési végrehajtást megszüntette. 25. A bírói egyesség perújítás nélkül, tehát önálló keresettel is megtámadható olyan esetben, amelyben az 1911:1. t.-c. 563. §. 4., 5., 8-ik pontjának valamelyike alá nem vonható olyan körülmény forog