Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XVII. kötet (Budapest, 1925)

56 Magánjogi Döntvénytár. ingók értéke lejében csak oly összegben, amily összegre azok 1919. évben, vagyis a keresetindítás idején képviseltek. Alperes a felperes visszatartott ingóságait köteles lett volna már abban az időben, amikor felperes és alperes közölt a közös gazdálkodás a felperes távozása s így a közös gazdálkodásból való kiválása folytán megszűnt, felperesnek természetben kiadni. Minthogy azonban alperes ezen kötelezettségének eleget nem tett, az ingókat visszatartotta, nyilvánvaló, hogy ezáltal a felperesnek anyagi kárt okozott, mert köztudomású, hogy a keresetbe vett ingóknak s mint általában minden reális értékkel bíró vagyon tárgynak értéke az időközben beállott s el nem hárítható körülmények folytán jelentékenyen emelkedett. A károkozás következménye, hogy alperes az általa felperesnek okozott kárt megtéríteni köteles. (. . . Mint a fejben . . .) = L. az előbbi 37 sz. esetet. 39. Az adós rosszhiszeműsége, vagy jogtalanul okozott károkozás esetében is a hitelező a nagyobb kár elhárítására közreműködni köteles — ha és amennyiben ez módjában áll. (Kúria 1924. ápr. 23. P. VI. 709/1924. sz.) Indokok: Felperesek felülvizsgálati kérelme elutasítandó, mert: kereseti követelésük felértékelését azért nem követelhetik, mert amint azt a fellebbezési bíróság helyesen kifejti, a felperesek tartoztak volna annak idején a nagyobb kár elhárítása végett a szükséges javításokat elvégeztetni. Nem változtatott a dolog lényegén az, hogy alperes az építkezési kötelezettség teljesítését jogosan vagy jogtalanul tagadta-e meg, mert az adós rosszhiszeműsége vagy jogtalanul okozott károkozás esetében is — a hitelező a nagyobb kár elhárítására közreműködni köteles — ha és amennyiben ez módjában áll. Hogy pedig ez a felpereseknek módjukban állolt, a fellebbezési bíróság abból a körülményből, hogy felperesek 2240 magyar hold kiterjedésű földbirtok tulajdonosai és hogy a II) alatti egyezség megkötése után 2.125,000 K hátralékos haszonbért is kaptak: jogszabálysértése nélkül állapíthatta meg. . . = A kárenyhítés kötelességének kissé aggályos kiélezése. V. ö. Mjogi Dtár XVI. 97., 98., XIV. 62., XII. 164., X. \±1. és alább 41. sz. 40. A gazdasági alkalmazott nem köteles a részére természetben járó szolgáltatásokban álló tehertől fedezeti vétel útján főnökét mentesíteni.