Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XVII. kötet (Budapest, 1925)

Magánjogi Dönt vény tár. seti kérelmének kizárólag csak a természetben való kiadásra leendő irányítása és érvényesítésére is jogosult lévén, s az egyenértéknek a természetben való ki nem adás esetére való követelése ugyancsak a tulajdonjogból folyó jogosítványként a tulajdon tárgyát tévő visszakövetelt ingók hiányának a jogi folyománya lévén, anyagi jogszabálysértéssel mellőzte a fellebbezési bíróság a felperesnek kizárólag csak az ingók természetben való kiadására vonatkozó kérelmét és a kereseti kérelemtől eltérőleg a kereseti követelésnek vagylagos megítélése maga is anyagi jogszabálysértéssel történt. = Ad I. V. ö. Mjogi Dtár XV. 5. — Ad II. Kárszámítás időpontja: 1. különösen Mjogi Dtár XVI. 16. és a köv. 38. sz. esetet. 38. Ingók elvonása esetében a kár nemcsak az elvont ingóknak az elvonás idejében fennforgott értékében, hanem egyúttal abban az értékkülönbözetben is jelentkezik, amely a felperes részére megítélt s a keresetindításkor lejárt összegnek ekkori értéke és azon időpontban való értéke között mutatkozik, amely időpontban alperes ezen ítélet alapján a fizetést tényleg teljesíti, mert csak ily módon kerül felperes abba a helyzetbe, hogy az alperes által részére kifizetendő pénzben oly összeget kapjon, amely összeg az őt illető ingók keresetindításkor volt értékének megfelel. (Kúria 1924. márc. 14. P. V. 5674/1923. sz.) Indokok: Felperes a fellebbezési bíróság ítéletét anyagi jogszabálysértés miatt azért támadja meg, mert alperest az ingóknak nem természetben való kiadására kötelezte elsősorban s illetőleg, mert az értékfizelésre kötelezésnél, az ingók értékét nem érlékátszámítással ítélte meg s mert a per és fellebbezési költségekben alperest nem marasztalta. A felperes keresetében az ingóknak kiadására alperest csak az ingók megléte esetére kérte kötelezni. A fellebbezési tííróság által megállapított s meg nem támadott tényállás szerint a követelt termények és élelmicikkek már nincsenek meg, az élő állatok és gazdasági eszközök pedig meg nem oszthatók, amiért helyesnek fogadja el a m. kir. Kúria a fellebbezési bíróságnak azt a döntését, mely szerint alperest a keresetben követelt s illetőleg felperes részére jutónak ítélt ingóknak nem természetben való kiadására, hanem értékük megfizetésére kötelezte. A fellebbezési bíróság ítélete tehát e részben anyagi jogot nem sértett s így felperes felülvizsgálati kérelmének e tekintetben nincs jogos alapja. Alaposnak találja azonban a kir. Kúria felperesnek a felülvizsgálati kérelem egész tartalmából kivehető azt a panaszát, hogy a fellebbezési bíróság jogszabálysértéssel kötelezte alperest az